Schengen

Szájer Józsefnek a kedd délutáni EP-vitában elhangzott felszólalása /szerkesztetlen változat/. A szavazás szerdán délben lesz.

2007.11.13.

Szájer József, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, tisztelt Parlament! Az Európai Néppárt – Európai Demokraták frakciójának a nevében üdvözlöm a schengeni rendszernek a bevezetését, és hadd használjam ki az alkalmat, hogy a kilenc új tagország nevében is megköszönjem mind a német, mind a portugál elnökség, a Tanács, a Bizottság és különösképpen Coelho úrnak azt a rengeteg munkát, ami ennek az eléréséhez szükséges volt. És meg kell említeni az új tagországok erőfeszítéseit is, hiszen az ő munkájuk tette lehetővé, hogy ma itt tartunk.

A személyek szabad mozgása az Unió négy szabadságának egyike. Ezt a vívmányt, a szabadság új területét terjesztjük most ki sok millió új uniós állampolgárra. Ez mindannyiunk közös tette, ezt mi európaiak együtt hoztuk létre, legyünk büszkék rá.


Tisztelt Ház, én egy olyan városból származom, amely az osztrák–magyar határon van. Az én városomat, Sopront hosszú évtizedeken keresztül egy vasfüggöny választotta el saját közvetlen környezetétől és Ausztriától. Behoztam egy darabot – mint ahogy több alkalommal már máskor is – ebből a vasfüggönyből ide a Parlamentbe. Ez a vasfüggöny volt az, ami lehetetlenné tette a szabadság gyakorlását Európában. A schengeni rendszernek a bevezetésével ennek az utolsó maradványait számoljuk fel. Ez a vasdarab emlékeztessen bennünket arra, hogy szabadság nélküli volt a közelmúltunk, arra, hogy soha ne hagyjuk tőlünk elvenni a szabadságot.


A szabadság azonban mindig együtt jár a felelősséggel is. Az új tagországok felelősséget vállalnak arra, hogy szigorúan őrzik a közös európai külső határokat, hiszen valamennyiünk biztonsága függ ettől. Azt sem szabad megengednünk, hogy aláássuk a szabad mozgás jogának széles körű társadalmi támogatását. Ezért az Unió törvényeit minden uniós polgárnak be kell tartania, ahogy Frattini biztos úr is az imént mondta, a mozgás szabadsága nem a bűnözés határok nélküli szabadságát jelenti.

A szabadsággal nem szabad, nem lehet visszaélni, mert az magát a szabadságot, a szabad mozgás jogát veszélyezteti. Nem hagyhatjuk persze azt sem, hogy a kollektív bűnösség rossz emlékű elvét elevenítsék fel egyes erők azzal a céllal, hogy aláássák a szabad mozgásnak a jogát. Nem megengedhető, hogy bűncselekményeknek az elkövetői büntetés nélkül maradjanak. Éppen ezért szeretném megköszönni ismételten azt, hogy a schengeni rendszer kiterjesztése erre a kilenc új tagországra megtörténhet, ez egy történelmi esemény.