Szent Erzsébet-szobrot avattak Szil községben

Firtl Mátyás:Mert szép és nemes dolog humánusnak, segítőkésznek, adakozónak lenni, de az adakozás teljességét csak abban a hitben és szeretetben fogant cselekedet adja, amely keresztényi lelkülettel ad. Ez a keresztény, magyar, és egyben európai vonás az, amely Szent Erzsébet életét, a mai életviszonyok között is teljesen időszerűvé, modernné és példaértékűvé állítja egyén és közösség elé.

Szent Erzsébet születésének 800. évfordulóján Szent Erzsébetet ábrázoló mellszobrot avattak a Győr-Moson-Sopron megyei Szil településen.

A szobrot Ács Lajos címzetes kanonok, plébános, Szil község díszpolgára, valamint Ács Ilona kántor és szüleik adományozták a községnek. Az adományozók kezdeményezik azt is, hogy a szobornak helyet adó utca neve újból Erzsébet utca legyen, miként az a 1900-as évek első felében volt. Domonkos Béla szobrászművész alkotását az Erzsébet utcában, az Erzsébet parkban ünnepi szentmisével egybekötött ünnepségen avatták fel, ünnepi beszédet Firtl Mátyás országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés alelnöke mondott.

,,A tiszteletreméltó és Isten előtt oly kedves Erzsébet előkelő nemzetségből származott, s e világ ködében úgy ragyogott föl, mint a hajnalcsillag.''

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Ünneplők!

A kortárs ciszterci szerzetes, Heisterbachi Caesarius kezdi az elhangzott szavakkal Szent Erzsébet életrajzát.

A szerzetes ezeket a sorokat 1219–1223 táján írta, és ma, 2007-ben is érvényesek. A jubileumi év eseményei arról adtak tanúságot, hogy Szent Erzsébet sugárzása 800 év után sem csökkent, fénye minden kor minden emberének, így a jelenünkben is világít. Nem csak a magyarok-lakta a Kárpát-medencében, hanem Európa-szerte, sőt világszerte.

Szükségünk is van arra a fényre, amelyet II. András király lányának, a türingiai uralkodó feleségének máig ható példamutató élete áraszt.

Mert Szent Erzsébet születése óta ugyan eltelt 800 év, de ma, 2007-ben a nap mint nap megtapasztalt társadalmi igazságtalanság, a kiszolgáltatottság, a közéletben eluralkodott hazugság ködjében sem könnyű a tájékozódás; érezzük: nehéz az előrehaladás, sokan vannak, akik kiszolgáltatottnak és veszélyeztetettnek érzik mindennapjaikat.

Pedig a megoldáskeresésben Sárospatak szülöttjére, a mai értelemben is vett európai formátumú emberre, Szent Erzsébetre bizton tekinthetnénk. Ez a település már Szent István korában is létezett, és első temploma egyidős lehetett az állam és a magyar egyház azonos idejű megszervezésével. Ez magában is erőt adó örökség, mert Szent Erzsébet tetteit meghatározta, hogy abban az országban született, amelyben a független állami lét és a kereszténység alapjait maga, Szent István király rakta le.

Szent Erzsébet a családi élet és a szolidaritás ma is modern eszményképe, aki többféle életállapotban is hősiesen helytállt a szeretet megélésében, Isten és az emberek szolgálatában.

Mert szép és nemes dolog humánusnak, segítőkésznek, adakozónak lenni, de az adakozás teljességét csak abban a hitben és szeretetben fogant cselekedet adja, amely keresztényi lelkülettel ad. Ez a keresztény, magyar, és egyben európai vonás az, amely Szent Erzsébet életét, a mai életviszonyok között is teljesen időszerűvé, modernné és példaértékűvé állítja egyén és közösség elé. Akkor, amikor Európa keresztény gyökereinek felvállalása egyesek számára kérdés.

Erről XVI. Benedek pápa így ír: ,,Szent Erzsébet személyének és művének mind mélyebb ismerete segítse elő, hogy egyre tudatosabban fedezzék fel Magyarország és egész Európa keresztény gyökereit, a felelős személyek pedig érezzenek ösztönzést arra, hogy harmonikus és másokat tisztelő módon fejlesszék a dialógust az Egyház és a polgári társadalom között egy valóban szabad és szolidáris világ építése érdekében” .

Szent Erzsébet mai társadalmi kérdéseinkre is választ ad. Megerősít abban, hogy a gondokkal és nehézségekkel küzdő magyar családoknak igenis, felelősségteljes küldetése van. A jövőnk alakításában a családi élet kultúrája legalább ugyanolyan fontos, mint az a szerep, amelyet a jogalkotás, a gazdaság- és szociálpolitika is betölt, illetve be kellene töltenie. A társadalom boldogulását a boldog, biztonságos családi élet adja. A család elsődlegesen nem problémát jelent, hanem éppen a problémák megoldásának kulcsa, egyház és állam közös felelőssége.

És a támaszra szoruló embert is elsődlegesen a család hordozza, mégpedig olyan minőségben, ahogyan a társadalom arra nem képes.

A valós helyzet pedig az, hogy éppen a kormányzat lehetetleníti el a segíteni akarókat, a szociális területen dolgozókat. Ma az állam nem biztosítja a szociális kérdés keresztény szellemű és egyben jogállami megoldását, azaz hogy az elesettekről, a rászorulókról való gondoskodással együtt, a munkalehetőséget és az egészséges életkörülményeket együtt biztosítsa.

Szent Erzsébet minden tette példa arra, hogy a közjó és a személyes erény különbözhetnek, de nem választhatók el egymástól. A gazdasági szempontok és a társadalmi pozíciója alapján viselkedése különcnek tűnhetett, pedig maga volt az igaz tanúságtétel.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Számunkra egyénenként, ma a kérdés, hogy élhetnénk-e úgy, ahogyan a történelem egy-egy kiemelkedő szentje? Tetteinket meghatározó elveink szerint, törekvésünkben, szándékunkban mindenképpen.

Szent Erzsébet, személyes életének átrendezésével, a közösséget tette erőssé. Ezért a közösség számára is üzen. Életpéldája a jelenbeli közösségeket is erősíti. Mert a szentek ereje abban is megmutatkozik, hogy valódi emberi és társadalmi növekedést idézhet elő, olyant, amely időben nem határolható be. Életpéldája rámutat arra a hiteles keresztényi létre, amely felvállalja a társadalmi feladatokat, és gyakorolja az önzetlen önkéntességet.

Tisztelt Ünneplők!

Ez a szobor emlékeztessen minden errejárót arra, hogy a királyi létbe született asszonynak volt ereje, bátorsága önmagát, erkölcsi és anyagi javait szétosztani, majd a nehéz körülmények között is volt ereje, leleménye elhordozni a maga életét, és közben érzékeny maradt mások öröme és szüksége iránt.

Emlékeztessen ez a szobor arra, hogy mindenki mellett létezhet egy szükséget szenvedő, vagy egy kedves szóra váró embertárs. Emlékeztessen ez a szobor arra, hogy felelősek vagyunk embertársunkért. Ebben a felelősségben sem egyénenként, sem közösségként nem kell újat kitalálnunk. Szeresd Istent és szeresd embertársadat – üzeni az evangélium. Ezt gyakorolta Erzsébet, és nekünk is ezt kellene gyakorolnunk. Mi több: kötelességünk. Mert ha egy közösségből kihal a szeretgyakorlás, azaz a karitatív szándék, az a közösség pusztulásra van ítélve.

Szent Erzsébet fénye ma is világít. És ameddig vannak olyanok, akiknek fontos, hogy emlékét szobor őrizze, mint itt, Szil településen is, addig reményünk is lehet.

Reményünk lehet, ameddig vannak jó szívvel adományozók, mint Ács Lajos c. kanonok-plébános, Ács Ilona kántor és szülei, akik fontosnak tartották azt, hogy Szilben Szent Erzsébet szellemisége legyen erősítő példája az ifjúságnak, családoknak, özvegyeknek, szegényeknek, akiket ezért köszönet illet.

Lehet reményünk addig, amíg vannak olyan közösségek, mint a szili is, amelynek már 1908-tól volt a Szentről elnevezett köztere, és a mai szoboravatóval még szorosabban hozzátartozik ahhoz a láthatatlan, de hitben erős közösségek csoportjához, amelyekben Európa-szerte Szent Erzsébet emléke ma is elevenen él.