Kiszámítható, megbízható, őszinte politikát és viszonyokat teremthet március 9-én az igenek többsége

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Sopronban a helyi médiumoknak adott interjújában kijelentette: Ha az ország egyértelműen kinyilvánítja az akaratát, és március 9-én azt üzeni ,,igen” szavazataival, hogy ragaszkodik a 2006-ban kötött választási-társadalmi szerződéshez, akkor a kormánynak is vissza kell ahhoz térni, és neki kell megtennie a közbizalmi állapotok visszaállítsához szükséges lépéseket.

- Elnök úr, Sopronban Ön vállalkozói fórumon vett részt. A vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról szóló népszavazáson való részvételt illetően mivel motiválhatók az emberek, és mivel a vállalkozók?

- A jövővel próbáljuk motiválni a választópolgárokat. Kétségkívül igaz, hogy a hazugság politikáját megtestesítő dolgokat utasíthatjuk el – a vizitdíjat, a kórházi napidíjat és a tandíjat – de ezzel együtt le is akarjuk zárni a múltat és egy másik jövőt, egy másik irányt akarunk szabni Magyarország számára. Tehát a vállalkozóknak azért érdemes elmenniük szavazni, mert kiszámítható, megbízható, őszinte politikát és viszonyokat remélhetnek, ha sikerül magunk mögött hagyni mindazt a rosszat, amit az elmúlt években felhalmoztunk.

- A Fidesz milyen részvételre számít március 9-én?

- Hogy mit gondol magában egy magyar ember azt nagyon nehéz pontosan megérteni, de düh, méreg, frusztráltság, becsapottság, magára hagyatottság érzés uralja az országot, ezt átváltani cselekvő, alkotó energiává, a jövőt építő erővé: ez egy igazi feladat. Az utóbbi húsz év alatt ennyire elkeseredettnek és magára hagyatottnak, becsapottnak még sohasem láttam Magyarországot, mint most.

- A magyar orvosok nagy része elvárná, hogy ha megszűnik a vizitdíj és a kórházi napidíj, akkor az a költségvetésből pótolják, mert jelenleg nagyon bizonytalan helyzetben vannak.

- Így van. Csapdába csalták, illetve tuszkolták a háziorvosokat, hiszen a kormány elvette a nekik járó pénz tekintélyes részét, majd adott helyette egy törvényt, azt mondván, hogy a hiányzó pénzeket vegyék be a betegektől. Ez egy rendkívül taszító, társadalmi békétlenséget eredményező, visszatetsző, az orvos és beteg közötti – a gyógyuláshoz meg az egészségügyi rendszer működéséhez elengedhetetlenül szükséges – bizalmi viszonyt aláásó politikának tartom. Európa második legmagasabb adóját és járulékát fizetjük, benne foglaltatik az egészségügyi alapellátás, az Alkotmány szerint ezt kötelessége a kormánynak biztosítani. Tehát ha a vizitdíjat megszüntetjük, akkor a kormánynak alkotmányos kötelessége, hogy ezt pótolja más forrásokból. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot a Fidesz be fogja nyújtani, és a háziorvosok biztonságban érezhetik magukat.

- Vissza kell térni ahhoz a rendszerhez, hogy ne a háziorvosokkal adóztassuk meg a betegeket, hanem a járulékainkért cserébe biztosítsa a kormány a mindenkori egészségügyi ellátást. Ebben egyébként 2006-ban egy össztársadalmi egyetértés volt Magyarországon, hogy nem lesz vizitdíj, tandíj, kórházi napidíj, hogy a kormány úgy szervezze meg az egészségügyet és a felsőoktatást, hogy az már másodszori fizetést ne tegyen kötelezővé a választópolgárok felé.

- Egyes, az Alkotmánybíróságra hivatkozó ellenérvelők szerint az oktatás és az egészségügy költségei nem vehetők be a költségvetésbe.

- Ez nem igaz. Az Alkotmánybíróság azt mondja, hogy most nem a költségvetés szabályozza ezt. Hogy mit szabályoz a költségvetés azt a parlament dönti el. Ebben szabad kezünk van. Nem igaz, hogy az oktatás és az egészségügy kiadásait nem fedezhetné teljes egészében a költségvetés, sőt kellene is hogy fedezze.

- Az igenek többsége a kormány legitimitását kérdőjelezi meg. Ha túl leszünk a népszavazáson és győznek az igenek, akkor hogyan tovább?

- Azt gondolom, hogy a kormány legitimitását, már elfújta a szél. A kormány legális, tehát a működésének ugyan megvannak a jogi alapjai, de elfogadottsága már régen nincsen. Az emberek azt, amit a kormány tesz, nem támogatják. Ebből alakult ki a patthelyzet: amit a kormány akar, azt nem fogadják el az emberek, amit az emberek akarnak, azt meg nem fogadja el a kormány. Ezt hívják legitimációs válságnak, ezt kellene föloldani, efelé tehetünk egy lépést. Ha az ország egyértelműen kinyilvánítja az akaratát, ha azt üzeni, hogy ragaszkodik a 2006-ban kötött választási-társadalmi szerződéshez, akkor a kormánynak is vissza kell ahhoz térni, és neki kell megtennie a közbizalmi állapotok visszaállítsához szükséges lépéseket. Március 9-e után ez komoly és fontos feladat lesz.

BTÉ