A Teremtő kegyelméből betöltöttem a hatvanadik életévemet.

Esendő bűnösként, sok hibával megélt életem minden tettét vállalom!

Köszönöm Önöknek, a Magyar Népnek, hogy taníttattak, ezért ez idáig és életem visszalévő részében is adósuk maradok.

Rendkívüli döntést hoztam az elmúlt napokban. Lemondok igazgatói pozíciómról, egyetemi tanári, gyógyító, kutató, oktatói tevékenységemről és múlhatatlan szerelmemről - a szívsebészetről.

Teszem ezt azért, mert a továbbiakban nem vállalok cinkosságot a Magyar Emberek elpusztításában. Nem leszek társtettes a Magyar Genocídiumban.

Magam is gyilkos vagyok!

Többszörös gyilkos.

Tömeggyilkos!

Több ezer műtétet végeztem, melyek során 48 beteg halálát okoztam. Tizenegy beteg meghalt, mert az ígért műtétet nem tudtam elvégezni.

Tizenhét éve egyetemi tanár, klinikaigazgató vagyok, ezért a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Szív- és Érsebészeti Klinikáján, a Zala Megyei Kórház és a Pécsi Tudományegyetem Szívgyógyászati Klinikáján elhunyt mintegy háromszáz beteg haláláért is felelős vagyok.

Nem védekezhetek azzal, hogy a halálozási statisztikák alapján a világ egyik legalacsonyabb halálozásával operáltunk, gyógyítottunk.

Nem védekezhetek azzal, hogy több mint ezer állat életét áldoztam fel, hogy emberek ne haljanak meg.

Tudom, hogy minden esetben hibáztunk:

nem volt meg a kellő tudásunk,

nem jól ítéltük meg a lehetőségeinket, a betegek teherbíró képességét,

fáradtak voltunk, és idő előtt föladtuk a betegért folytatott küzdelmet.

Röviden, gyarló emberi gyengeség okán emberéleteket veszítettünk el.

De: soha sem én, sem az általam irányított orvosok nem tagadták meg a hozzájuk fordulóknak a segítségnyújtást.

Betegnek a betegségről, az elhunytak haláláról mindig mindenkinek igazat mondtam.

Nem tettem különbséget ember és ember között semmilyen okból.

Nem árultam a gyógyítás lehetőségét. A legszegényebb is megkapta azt, amit a leggazdagabb.

Hálapénzt sokan nem adtak, sokaktól nem fogadtam el.

A betegektől kapott hálapénz egy részét munkatársaimnak adtam, döntő részét a betegeknek visszaadtam, mert több mint ezer előadást tartottam, több mint ötszázezer kilométert utazva, a Kárpát-Haza minden területét bejárva, előadásért díjat, útiköltséget nem fogadtam el.

A magamnak megtartott hálapénz után a mindenkori törvények szerint adóztam!

Igazgatóként soha nem hazudtam beosztottaimnak, mindenkor az alapvető erkölcsi törvények és a mindenkori állami törvények betartását kértem, és magam igyekeztem a törvények betartásában példát mutatni.

Életem során korrupciós pénzt el nem fogadtam, semmiféle korrupcióban részt nem vállaltam.

Visszalévő életemben gyógyító emberként csak szolgálni kívánom Nemzetem minden polgárát.

Soha, senkitől nem fogok elhatárolódni, a lelkiismeret és a Krisztusi szeretet törvényeinek akarok megfelelni.

Kérek minden Magyar Nemzethez tartozót, hogy hozzunk áldozatot Nemzetünkért!

Ne fogadjuk el a hazugságot!

Ne öljük meg magzatainkat!

Mondjunk nemet a Gonosznak!

Bocsássák meg bűneimet, fogadják el sokak számára érthetetlen döntésemet.

...és az igazság felszabadít!

Dr. Papp Lajos

Magyar Hírlap