Lifelong Learning Konferenciát rendeztek Sopronban

Ötödik alkalommal tartották Sopronban, április 16-17-én a MELLearN Egyesület és a Nyugat-magyarországi Egyetem szervezésében a nemzetközi Lifelong Learning Konferenciát.

A konferencián Prof. Dr. Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora az intézmény infrastruktúráját érintő korábbi, 14 milliárd forintos, illetve a tervezett beruházásokat is bemutatta: a jelenlegi tervek között egy kutató és információs központ, valamint egy lovas tudásközpont megépítése is szerepel - tájékoztatta az intézmény az Edupress-t.

Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke a plenáris ülésen elhangzott előadásában a tudásról, a versenyképességről, a fejlődés szükségességéről beszélt. Elmondta: a tudás és az információ hatalmat jelent, ma ugyanis az információ másodpercek alatt megszerezhető, továbbítható, az emberiség viszont felelős azért, hogy milyen célokra használja fel a felhalmozódó tudást, kinek enged betekintést a varázsgömbbe. A "tudás + információ = hatalom" képletből ugyanis sajnálatos módon kimarad az erkölcs - hangsúlyozta a volt elnök, majd hozzátette: "míg a görög-római és a zsidó-keresztény hagyományok erkölcsi alapvetést jelentettek az európai társadalom számára, addig a kommunikáció és a technika felgyorsult fejlődésével nem járt együtt az etika fejlődése." A társadalmat és gazdaságot érintő válság gyökereként az akadémikus az erkölcs és a bizalom hiányát jelölte meg.

Angela Merkel asszonyt idézve kihangsúlyozta, a jövő a szabadságon és felelősségen nyugvó tudásalapú társadalomban rejlik. A professzor statisztikákkal, külföldi véleményeket idézve támasztotta alá azt a nézetét, hogy Magyarországon különösen érdemes a szellemi tőkébe fektetni, hazánkban ugyanis az alacsony nemzeti jövedelemhez képest aránytalanul nagy az ország szellemi tőkéje - derül ki egy európai uniós tanulmányból. "Mindez azt mutatja, hogy a társadalom fogékony a tudás, az információk befogadására, ezért érdemes fejleszteni. Nagy szükség lenne a köz- és felsőoktatásunk továbbfejlesztésére, serkenteni kellene a szabadalmi aktivitást, több forrást kellene biztosítani a kutatás-fejlesztésre, meg kellene duplázni a műszaki végzettséggel rendelkezők létszámát, támogatni kellene a kis- és középvállalkozásokat, hogy növelni tudjuk versenyképességünket" - foglalta össze javaslatát a professzor. A fejlődés gátjának magyarázataként azonban hozzátette: A statisztikák szerint egyike vagyunk azoknak az országoknak, ahol a legkisebb a műszaki végzettségűek aránya, de szintén nagyon alacsony az egymillió lakosra jutó szabadalmak száma.

forrás: EduPress