Megalakult az ELTE Akadémikusok Tanácsa

Az ELTE kutatási és képzési tevékenységének fejlesztése, pozíciójának javítása érdekében, rektori tanácsadó testületeként június 10-én megalakult az ELTE Akadémikusok Tanácsa.

Az ELTE Akadémikusok Tanácsának feladata egyrészt olyan javaslatok kidolgozása, jelzések, vélemények megfogalmazása, amelyek segítik az ELTE rektorát és munkatársait az ELTE és az MTA kapcsolatainak fejlesztésében, másrészt a tudományos kutatással, a doktori képzéssel kapcsolatos kutatóegyetemi tevékenység színvonalának emelésében Dr. Medzihradszky Kálmán, az MTA Kémiai Tudományok Osztályának elnöke, az ELTE TTK Szerves Kémia Tanszék professor emeritusa és Dr. Szabó Miklós, az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályának elnöke, az ELTE BTK Ókori Régészeti Tanszék egyetemi tanára elfogadta Dr. Hudecz Ferenc rektor felkérését a Tanács társelnökként történő vezetésére. A tanács üléseire meghívást kap az egyetem valamennyi akadémikusa. Az alakuló ülést Hudecz Ferenc rektor nyitotta meg; részt vett és felszólalt Dr. Pálinkás József akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A tanácskozáson szó esett többek között az egyetemek és az Akadémia jelenlegi együttműködéséről és a távlati lehetőségekről is. Pálinkás József elmondta, a felsőoktatás elmúlt évtizedben végbement radikális átalakulása új megoldásokat igényel az Akadémiától is. Az egyetemi oktatás színvonalának biztosításában fontos szerep hárul azokra az oktatókra, akik akadémikusok, vagy az MTA doktora cím birtokosai.

Emellett azonban ma sok szó esik a kutatóegyetemek kialakításáról, létrehozásáról. Pálinkás József emlékeztetett, hogy ez nem csupán elnevezés, besorolás kérdése, hanem csakis a felmutatott eredmények alapján történhet. "Kétségtelen tény, hogy ma Magyarországon a felsőoktatási intézmények és egyetemek száma irracionálisan magas. A versenyképes, európai és nemzetközi mércével is elfogadott egyetemek száma hazánkban ma mindössze tíz körül van" - mondta az MTA elnöke.

Az élvonalba tartozó kutatóintézmények és kutatóegyetemek kérdése összekapcsolódik, hiszen a kísérleti kutatások végzése elválaszthatatlan a kutatóintézetektől, mind anyagi, mind infrastrukturális szempontból. Az Akadémia feladatának tekinti az egyetemekkel való együttműködést, a kutatóegyetemek létrejöttének előmozdítását, valamint az egyetemeken működő kutatóintézetek és kutatócsoportok támogatását.

Pálinkás József az Akadémia és az egyetemek partnerségében látja a kutatási centrumok kialakításának lehetőségét, hiszen az akadémiai kutatócsoportok jól, hatékonyan és eredményesen működnek. Mivel az egyetemeken gyakorlatilag nincs elkülönített pénzügyi és időbeli keret a kutatásra, csak pályázatokkal és vállalati megbízások felkutatásával tudják fedezni a költségeket. Az Akadémia és az egyetemek partnersége biztosítaná, hogy az egyetemek kutatásra elkülönített forrásokhoz jussanak.

Az együttműködés másik előnye lenne az, hogy az egyetemi közegbe így aktív módon bekapcsolódó tudósok és kutatók, az oktatókkal együttműködésben szellemi hátteret adnak a félmillió felsőoktatási hallgató színvonalas oktatásának is. p>forrás: EduPress