Így a kiállítók között Arnal, Luis /F/, Alasztics Péter /H/, Bodea, Veronica /R/, Boros Tamás /H/, Baetsen, Jan /NL/, Cecere, Saverio /I/, Csóti Gábor/H/, Drugda, Marian /Sk/, Ézsiás István /H/, Galgóczy György /H/, Gellér B. István /H/, Haraszty István /H/, Herrera, Octavio /F, YV/, Kazinczy János /F/, Khell Zoltán /H/, Kilar, Stephane /F/, Kiss László László /H/, Kovács Tamás László /H/, Lakatos Pál /H/, Lipcsey György /Sk/, Matzon Ákos /H/, Márkus Péter /H/, Mengyán András /H/, Nem's, Judith /F/, Papp Tibor /H/, Spiss, Otmar /A/, Szilárd, Claire /CH/, Tirnovan Ari Vid /H/, Várnagy lldikó /H/, Verbruggen, Hubert /B/ szobrai láthatók.

A mai kortárs szobrászat színe-java jelenik meg a soproni Belvárosban Ézsiás István szobrászművész rendezésében, ez utóbbi tény, mintegy, a szoborfesztivál védjegyeként is felfogható, amennyiben a felsorolt művészeknek külön védjegyre lenne szükségük.

Körbejárva a helyszíneket, a látogató az alkotások és a helyszínek egymáshoz viszonyulása által egy olyan erőteret érzékel, amely hat arra a kultúrvárosi közegre, amely Sopronnak sajátossága, és amely megannyi alkotót megihletett az évszázadok során, és fordítva: a belvárosi történelmi atmoszféra mintegy körülöleli a szobrokat, megteremtve azt a közeget, amelyben üzenetük, sajátságos egyéniségük kiteljesedhet. S, hogy a megnyitó alkalmával mindezt különleges tárlatvezetésével Ezsiás István hogyan erősítette a látogatókban, az egy külön tanulmány lehetne…

A szoborkertek arra hivatottak, hogy a város történelmi hírnevét növeljék, és felidézzék azokat is, akik a kultúra egy-egy szeletére vigyáztak, így a közelmúltban elhunyt Schéner Mihályt, aki a szoborkertek egyik első megálmodója volt, és végig őrzőként vigyázott a strázsán – hangzott el a megnyitón, amelyen dr. Csák Máté építész megköszönte Sopron városának azt a támogatást, amelyet a szoborfesztivál megrendezéséhez nyújtott. Fontos ez, mert a művészet a nehéz, gondterhes időket segít átvészelni.

Sopron, a szoborkertekkel egy olyan magyar kezdeményezés színterévé vált, amely egyúttal európai kezdeményezés is; egyedi és eredeti, (stílus-, technika- és fogalmazásbeli sokszínűségében is) művészeti értékében egyedülálló és ezért az üzenete is az.

A szoborfesztivál megmutatja, hogy hol tart a magyar szobrászművészet és azt, hogy Európa szobrászművészete hol tart. Az élmény egyedülálló, a következtetés pedig, a magyar kortárs szobrászművészetet, vagy képzőművészetet kicsit is figyelemmel kísérők számára nem lesz meglepő, ugyanis ,,a művészet olyan mint a vándormadár, vagy a szél: nem állhatja útját sem határ, sem vasfüggöny” .

A művészet elsősorban szellemiség, ezért határoktól nem korlátolható közegben terjed.

A háromdimenziós szobor-tárgyakhoz így társítható egyenként, és kollektív módon is az a szellemi tartalom és üzenet, amely által ezért is ,,határ-esetekké” válnak az alkotások, amelyek szeptemberig tekinthetők meg a 4 belvárosi helyszínen.