Magasabb ponthatárok, 94 ezer felvett hallgató

469 pont volt a legmagasabb ponthatár a 2009-es felvételi eljárás során, amelyet idén is Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakján kellett teljesíteniük a jelentkezőknek.

A felvételizők hozott pontjai átlagosan magasabbak voltak, mint tavaly, így a megállapított ponthatárok is feljebb kerültek idén. A 127 500 jelentkezőből 94300-an kezdhetik meg felsőoktatási tanulmányaikat, azok a jelentkezők, akiket nem vettek fel sehova vagy nem is jelentkeztek, augusztus 10-éig még választhatnak a meghirdetett képzések közül egyet - derült ki a felvételi ponthatárokról tartott sajtótájékoztatón, július 24-én, Budapesten.

"A tanulmányi eredményeket tekintve jobb hallgatók kerültek be idén a felsőoktatásba" - mondta Manherz Károly felsőoktatási és tudományos szakállamtitkár.

A felvettek főbb tendenciáiról elmondta: tapasztalatok szerint az érettségiző korosztály figyelt az európai, illetve a hazai oktatáspolitika által kommunikált szakemberhiányra, hiszen a műszaki, informatikus, illetve természettudományi képzésben meghirdetett helyeket a keretszámok növelése mellett is fel tudták tölteni az intézmények. Meg kell jegyezni azonban, hogy a tíz legnépszerűbb szak közül az említett tudományterületekhez tartozó képzéseken a minimum ponthatár jóval alacsonyabban alakult, mint pl. a gazdaságtudományi területhez tartozó szakokon. A gépészmérnök képzés esetében a minimum ponthatár 256 pont volt, a mérnök informatikus képzésre már 222 ponttal is be lehetett kerülni. Ez persze a minimálisan megállapított határ, ami nem feltétlenül jelent döntően alacsony pontszámú hallgatói felvételt.

Az 56 ezer államilag elkülönített hely - amelyet az alap, az egységes osztatlan képzésre, illetve a szakirányú továbbképzésre különített el a tárca - betelt, az ebből a szakirányú továbbképzésre félretett 12500 helyből 11 ezret szintén feltöltöttek az intézmények, mindössze a mesterképzésre szánt 21700 helyből maradt jelentős számú hely üresen. Ennek oka Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke szerint a megfelelő végzettség hiánya volt. Mesterképzésre valamivel több, mint 12 ezer hallgatót vettek fel az intézmények államilag támogatott és költségtérítéses formára összesen, ebből körülbelül 10 ezer jelentkező állami finanszírozási formában tanulhat.

"2010-ben a törvényi szabályozás szerint 19600 hely áll majd a mesterképzésen továbbtanulni kívánó felvételizők rendelkezésére. Azok a mesterképzésre felvételiző hallgatók, akik a bejutáshoz megfelelő végzettséggel rendelkeztek, többségében bejutottak az idén hirdetett szakokra" - tájékoztatott Manherz.

A slágerszakokról szólva a szakállamtitkár úgy fogalmazott: jellemzően a topszakok nem változtak, így például a Budapesti Corvinus Egyetem kommunikáció és médiatudomány szakjára idén is 452 pont szükségeltetett a felvételhez.

Az emelt szintű érettségi kötelezővé tételével kapcsolatban Manherz közölte: a Magyar Rektori Konferencia még nem dolgozta ki állásfoglalását a kérdésben, az azonban kiderült, hogy a szakmai szervezet intézményi hatáskörbe helyezné, hogy melyik tudományterületen, milyen szintű érettségi lehetne a felvételi kritérium. Ezt az Országgyűlés az őszi időszakban tárgyalja majd, így az már egészen biztos, hogy a 2011-ben érettségizőkre még a most hatályban lévő elvárás lesz érvényben, tehát mindössze pár nyelvszakon, illetve az orvosi, állatorvosi képzésben kötelező az emelt szintű vizsga.

(EduPress)