Kovács Máté, a Rákóczi Szövetség helyi elnöke kérdésünkre elmondta: eddig Tolcsvay Béla énekmondó programjára, Wittner Mária, valamint Eperjes Károly előadása vonzotta a bentlakókon kívül a legtöbb érdeklődőt, de a kézművesfoglalkozások is népszerűek voltak.

A programokra, – amelyek között minden korosztálynak valót lehetett találni, az értékes előadások mellett, még zenei ősbemutatót, hagyományőrző bemutatót, magyar termékek vásárát – Sopronból és a város környékéről is érkeztek érdeklődők, de volt kaposvári, budapesti, marosvásárhelyi, zentai lakója is a tábornak.

A Turul Tábor jeles előadóinak sorában a mai napon a Rákóczi Szövetség elnöke, Halzl József és Firtl Mátyás, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés alelnöke, országgyűlési képviselő, továbbá Tölli Balázs, lícemigazgató, a Rákóczi Szövetség tiszteletbeli helyi elnöke is ellátogatott a táborba.

Példamutató hagyományőrzés

Firtl Mátyás elmondta: Győr-Moson-Sopron Megye a Turul Tábor egyik fő támogatója, a felvidéki Pozsony megyével, és az erdélyi Maros megyével is testvérmegyei kapcsolatokat ápol, és nagyon fontosnak tartja a határon túli magyarok támogatását identitásuk, kultúrájuk megőrzésében, megmaradásukban, ami a Rákóczi Szövetség egyik fő célja is.

A megye alelnöke azt is hangsúlyozta, hogy Sopron képviselőjeként számára nagy büszkeség, hogy a Berzsenyi Líceum olyan fiatalokat nevel, akik a Rákóczi Szövetségen keresztül is fontosnak tartják a magyarság múltját, történelmét, kultúrkincseit, értékeit megismerni, megismertetni és továbbörökíteni, és erre időt és energiát áldoznak.

Firtl Mátyás megemlítette a dunaszerdahelyi és a marosvásárhelyi magyarok között, vagy éppen a csíksomlyói zarándokútja alkalmával tapasztalt élményeit, azt a példamutató érték- és hagyományőrzést, amelyet mi, anyaországi magyarok is megtanulhatnánk a határontúliaktól.

A tábor arról is szól, hogy a magyarok összetartoznak, egymásért felelősek – hangsúlyozta Sopron országgyűlési képviselője, aki a diszkriminatív szlovákiai nyelvtörvényt is bírálta, továbbá a határokon átnyúló kapcsolatok további erősítésének szükségességéről szólt, hangsúlyozva, hogy a településeink közötti kapcsolatrendszer kialakításához kell minden segítséget megadni, amelyeket a Turul Táborhoz hasonló rendezvények is elősegítenek.

Cselekvő összefogás

A soproniakat a leghűségesebb város cím kötelezi arra, hogy ezt a hűséget továbbfolytassák, mint ahogyan ezt meg is teszik. Példa erre a Rákóczi Szövetség helyi szervezetének tevékenysége – mondta köszöntőjében Halzl József elnök.

A határokon átívelő nemzetegyesítés folyamatának elősegítése a Rákóczi Szövetség egyik célja, amelyet a Szövetség több mozgalma is segít, ezek között a felvidéki beiskolázási program, amely azokat a családokat segíti, akik vállalják, hogy gyermeküket magyar iskolába járatják. Ezt nem csak magánszemélyek, de önkormányzatok is támogathatják.

- Kötelességünk a névadó szellemiségének érvényesítése, aki a szabadság zászlaja alatt a cselekvő összefogást akarta megvalósítani. Fontos, hogy a mai fiatalok a karrierépítés, és egyéb célokat kitűző cselekvés mellett vállalják a cselekvő összefogás érdekében való munkálkodást, amellyel a magyarságot kívánjuk szolgálni – mondta Hanlzl József.

Az örökség, a szimbólumok mindenkiéi

Kovács Máté, a Rákóczi Szövetség helyi szervezetének elnöke, a tábor szervezője kifejtette: A saját történelmünkről, a magyarság ősi hagyatékáról kevés, töredékes információval rendelkezünk; nem csak az idősebbeknek nem tanították ezeket, de a mai diákok történelemóráinak anyagából ma is kimarad az ősmagyar kultúráról, történelemről, hagyományokról szóló olyan tudás, információ, amely a magyarság nagyon távoli, akár az írásbeliséget is jóval megelőző korából való. Az a kincs, hagyomány, tudás, kultúra, amely az őseink birtokában megmaradásukat is segítette, talán ma is segítene egy értékközpontúságát vesztett társadalomban.

A régi tudás, a hagyományok, a szimbólumrendszer nem sajátítható ki, olyan kincs, amely az egész magyar társadalomé, mindenkié, ezért is szeretnék, ha minél többekhez eljutna – mondta Kovács Máté, aki éppen ezért folytatni szeretné a megkezdett munkát, és jövőre is megszervezi a tábort.

A marosvásárhelyi Magyaros Magda (51) és Magyaros Hunor 51 az interneten találtak a tábor hírére, ezért a szabadságukat annak időtartamára időzítették, és a 900 kilométeres utat is vállalták, azért hogy eljöhessenek Sopronba.

A délvidéki Zentáról érkezett Balog Attila immár harmadik alkalommal tért vissza a Turul Táborba, ahol jó barátokra lelt. – Szeretem az itteni hangulatot, teljesen feltöltődöm, és igaz történelmet hallhatok – mondja.

Ceglédi Péter, a szervezők egyike szerint a visszajelzések abban a meggyőződésben erősítettek meg a szervezőket, hogy van igény arra, amit a tábor közvetít, ezért azt folytatni kell. Sokaknak jelent szellemi és lelki támaszt ez a néhány nap, mindaz, amit itt hallanak – mondta Péter, aki hozzátette: egyben közösségteremtő ereje is van.

BTÉ

Kapcsolódó honlapok: http://www.rakocziszovetseg.hu/