Könyvbemutató - Ojtoz völgye a hadak útján

Sylvester Lajos: Ojtoz völgye a hadak útján című könyvének bemutatóját tartották ma a soproni városházán, amelynek alkalmával Sylvester Lajos, a Háromszék című erdélyi napilap főszerkesztője dedikálta a közelmúltban megjelent könyveit: Ojtoz völgye a hadak útján, Szőttesünkben török minták, Frigyre lépni a szülőfölddel.

A városvezetés nevében Abdai Géza alpolgármester köszöntötte a megjelenteket. Több ezer kilométerre eljönni Sopronba, több mint egy utazás.. mondta Sopron alpolgármestere utalva arra, hogy küldetést teljesít a szerző. Sopron és Ojtoz, a földrajzilag legymástól legtávolabb eső helyei a nemzetnek, de a közös múlt, a közös történelmi tetteink összekötnek, és szorossá teszik a kapcsolatunkat – mondta Abdai Géza, aki hozzátette. A könyvbemutató tulajdonképpen a kárpát-medencei magyarokról szól, arról, hogy a határokon kívül maradt nemzettestvéreinkkel együttmégis sokan vagyunk.

Dimény Zoltán, Bereck polgármestere, Abdai Géza, Sopron alpolgármestere, Sylvester Lajos újságíró, dr. Varga Mária önkormányzati képviselő a könyvbemutatón

Sylvester Lajos Ojtoz völgye a hadak útján kötete Ojtoz-völgyi témájú publicisztikai írásokból áll.

Az Ojtoz-völgyében számos katonasír és emlékmű áll örök mementóul, emlékeztetve az első és második világháború borzalmaira, hősi halált halt áldozataira.

– Miután összegyűlt ez a sok publicisztikai írásom, sajnáltam, hogy elkallódjanak. Ezeket úgy spontánul írtam, mert mindig valami szolgálatában írok. A magam számára krédónak tartom, hogy én nem hiába akarok írni, hanem valamiért. Én nem rögzítek valamit, hogy ez történt, vagy az történt, hanem azt akarom, hogy valami történjék ezután. Az ötlet körülbelül egy évvel ezelőtt hirtelen született, és egy más mintára, az az érdekes. Török témájú könyvemen dolgoztam, s rájöttem arra, hogy amit Törökországról írtam, az kevés, az nem értelmezhető önmagában, hanem csak úgy, ha visszamegyek Zágonba.

Ebből összeállt egy könyv, de különböző nyomdai ügyek miatt az mind maradt, késett, fontosabb dolgok adódtak. Aztán Ojtozban hirtelen, amikor itt ennyi minden történt, és volt szerencsém részt venni emlékjelek állításában, amilyen a Honvédkő vagy a törött székely kapu felállítása, szóval ekkor döntöttem úgy, hogy meg kellene valamiféleképpen örökíteni ezeket a dolgokat, nem csak magam miatt, hanem mások miatt is, hogy érdemes küzdeni, vergődni, érdemes sikertelennek is lenni. És végül ez a könyv lett belőle – vallja Sylvester Lajos egy közelmúltban, a www.szekelyhirmondo.ro kérdésére válaszolva.

(sopron.hu)