Sopronból Ojtozba látni

Nagyszabású ünnepség keretében avatták fel az Ojtozi fasoron a Soproni 18-as Honvéd Gyalogezred emlékművénél azt a táblát, amely az emlékmű készítőjének a nevét örökíti meg, s emlékeztek egyben az 1917. évi ojtozi csata évfordulójára, az ott elesett soproni hősökre.

Az eseményen a város nevében Abdai Géza, alpolgármester mondott köszöntőt. ,,Valamennyiünk előtt példa lehet az a hűség és ragaszkodás, amellyel emlékezetükben megőrizték a hajdani sziklakép és a csata történetét! És nemcsak megőrizték a múltat, hanem annak dicsőségéből új erőt merítettek, olyan új célokat tűztek ki, ami a magyarság ébredését, összefogását szolgálja!" - mondta Sopron közösségi ügyeiért felelős alpolgármestere.- Legyen hát ez az emlékmű továbbra is a nemzettudat és a hűség jelképe itt a nyugati és ott, a keleti végeken! Adjon erőt nemzetünknek a talpraállásban, az összefogásban- fogalmazott Abdai Géza.

Firtl Mátyás, Sopron és környéke országgyűlési képviselője ünnepi beszédben emlékezett meg azokról a hősökről, akik 1917 augusztus 8 és 12 között ádáz küzdelemben harcoltak a román-orosz hadsereggel szemben.

Sopronból Ojtozba látni

- A soproni 18-as honvédok Ojtozi-szorosban álló emlékművét le lehetett rombolni, de lám a több száz soproni katona tette, hősiessége, helytállása, példája a kőnél és ércnél is maradandóbbnak bizonyult! Az alantas emberi szándék ellenére – 92 év után is – újra és újra helyet követel magának az önfeláldozó hazaszeretet ereje. Él, tanít és cselekvésre késztet a soproni hős katonák áldozata, összeköti Sopront és Háromszéket, Erdélyt és az anyaországot, és megszünteti a távolságot. Mert a fizikai a távolságok abban a dimenzióban eltűnnek, amelyben az erkölcsi-szellemi értékek érvényesülnek. És ezek a szobrászművész ihlető erői is. Ezek voltak Dabóczy István ihlető erői és Sz. Egyed Emma ihlető erői is.

,,Sopronból Ojtozba látni: oda, ahol alig egy évig állhatott csak a Soproni 18-as Honvéd Gyalogezred 1917-es hősi helytállását idéző emlékmű. Miután vandál módon azt lerombolták, annak mását a 18-as bajtársi kör tagjainak kezdeményezésére Dabóczy István szobrászművész, – a Rákóczi Honvéd Főreáliskola tanára – Sopronban is elkészítette. 1934. augusztus 5-én az akkori Gleichenberg-allén, – ezen a helyen – avatták fel ezt az emlékművet.

,,Sopronba Ojtozba látni” – Arra a helyre, ahova 2007-ben a Soproni Erdélyi Kör elvitte azt a bronz emléktáblát, amely Sz. Egyed Emma szobrászművész alkotásaként, az eredeti emlékmű mását ábrázolja, s egyben jelzi, hogy Sopron nem felejti hőseit, és érzi tudja és teljesíti a történelmi kötelességét." - fogalmazott beszédében Firtl Mátyás.

- Sopron, a katonaváros soha nem feledkezett meg hőseiről - mondta ifj. Sarkady Sándor beszédében.
A szónok a csata emlékét felelevenítva arról is szólt, hogy a soproniak minden hónap augusztus végén az utódezred díszkivonulással egybekötött ojtozi ünnepséget tartott az Anger réten A 18. honvédgyalogezred bajtársi köre pedig elhatározta, hogy a sok száz hősi halott katona tiszteletére az ezred szülővárosában felállíttatja az emlékmű pontos mását. És a művész, Dabóczy István százados újraalkotta az emlékművet.

Ezt megelőzően a bajtársi kör az 1934-es esztendő minden hónapjában előadásokat tartott a gyalogezred háborús múltjáról. Ezeknek az előadásoknak a városháza zsúfolásig megtelt nagyterme adott otthont, „hogy feledésbe ne menjen ezen ezred honvédeinek és népfelkelőinek önfeláldozó hőstettei, és hogy a felnövekvő generáció példát meríthessen a 18-asok katonai erényeiből" - olvashatjuk a megsárgult meghívókon.

Eljön még az idő...

„Szent ez a hely - és ezért Sopron polgára, minden igaz hazafi és te 18-as bajtársam, állj meg e szent helyen, és emlékezz meg imádságos lélekkel a világháború hőseiről, de különösen a 18-as honvédekről!" - idézte a 75 évvel ezelőtti szoboravatón felszóBokor Imre századost ifj. Sarkady Sándor.„Ezzel a domborművel a 18. gyalogezred bajtársi köre megmutatta azt, hogy bár köveket fel lehet robbantani, de szívünk és lelkünk féltve őrzött kincsét, hazánk történetét, kultúráját és szellemét széjjelrombolni nem lehet soha, mert történeti alkotásainkat, szellemünket az anyagban újra visszaformáljuk." Az örök magyar hittel és bizakodással mondotta beszéde végén: „Eljön még az idő, midőn ezt a sziklát Ojtoz völgyében fogják ismét elhelyezni!" - idézte ifj. Sarkady Sándor a 75 évvel ezelőtti szoboravató egyik szónokát.

A kárpát-medencei magyarság sorsának szimbóluma

A soproni Honvédemlékmű, amelyet 75 évvel ezelőtt kedves soproni vendéglátóink elődei 1934. augusztus 5-én avattak fel, amellett, hogy a 18-as magyar királyi gyalogezred 1917-es hősi harcának állít emléket egyben a kárpát-medencei magyarság sorsának szimbóluma is - fogalmazott Dimény Zoltán, Bereck polgármestere.

- Azzal, hogy Sopron magyarjai az egyik határvidékről a másikra menekítette a Honvédemlékművet egyben a nemzeti együvé tartozásunknak is emlékművet állítottak, s azzal, hogy ennek a soproni emlékműnek kicsinyített másolatát visszahozták Ojtozba, ahol Bereck község Polgármesteri Hivatala, a Háromszéki Mikes Kelemen Közmüvelődési Egyesület nagy számú ünnepi sereglet részvételével sziklatöbre erősítette a határok fölötti nemzetegyesítés igényéről tettek tanúbizonyságot. Köszönet érte a Soproni Erdélyi Körnek, a Rákóczi Szövetség soproni csoportjának, és mindazoknak, akiknek része volt a dombormű visszajuttatásában, hogy ezzel a szimbolikus ajándékkal megtiszteltek bennünket.

Sylvester Lajos, a Háromszék című sepsiszentgyörgyi napilap szerkesztője a virtuális hazaépítésben való együttlétet köszönte meg a Soproni Erdélyi Körnek, erőt, kitartást és megmaradást kívánt a magyarságnak.

Az eseményen részt vett Dabóczy András, az emlékmű alkotójának fia, aki köszönetet mondott azért, hogy az édesapja neve felkerülhetett ez alkalommal az impozáns szoborra.

Tisztelet a hősöknek, az alkotóknak, és az emlékezőknek

Tiszteletet adni jöttem ide - mondta Dabóczy András, aki a korabeli honvédeknek, a hősöknek, mindazoknak akik aztán 1934-ben megálmodták és megalkották az eredeti honvédemlékmű mását, és a mai rendezvény kigondolóinak, szervezőinek egyaránt tiszteletet adni érkezett.
A korabeli sajtót idézte, akkor, amikor az 1934-ben készült szoborról és alkotójáról ezt mondta: ,, Igazán csak az erdélyi lélek, Dabóczy százados művészi ihletettsége tudta megérezni, kifejezni a gondolatot., amellyel ez az emlékmű méltó emléket állít a hősöknek..."

Az emelkedett ünnepi műsor előadói Nemcsák Károly színművész és Tolcsvay Béla előadóművész voltak.

B. Tóth Éva