Szobor örökíti meg az áttörést - A Páneurópai Piknik jubileumát ünnepelték

|Képgaléria

Vidám muzsika, tánc és napfényes idő várta a Páneurópai Piknik helyszínére kilátogatókat a mai jubileumon, amikor a keletnémetek áttörésének alkalmat adó, 20 évvel ezelőtti eseményekre emlékezett Sopron, a környékbeli településekkel és meghívott vendégeikkel együtt.

A jubileumi eseményeken az európai és a magyar politikai élet több vezető személyisége jelen volt. Angela Merkel német kancellár és Carl Bildt svéd külügyminiszter az EU képviseletében, továbbá Sólyom László köztársasági elnök is tiszteletét tette az eseményen, és szólt az egybegyűltekhez.

A rendezvényeken a 20 évvel ezelőtti történéseket idézték fel, amikor néhány órára megnyílt a magyar-osztrák határ "vasfüggönye" Sopronpusztánál és keletnémetek százai jutottak át Ausztriába. Ezzel megkezdődött Európa újraegyesítése. Sólyom László köztársasági elnök a rendezvény fővédnökeként avatta fel Melocco Miklós "Áttörés, az európai szabadság szobra" című kompozícióját a páneurópai piknik emlékparkjában. Az emlékműbe az alkotó beépítette a berlini fal egy darabját, jelezve, hogy a sopronpusztai békemegmozdulás nagyban hozzájárult a berlini fal ledöntéséhez, a Kelet- és Nyugat-Európa között húzódó fizikai és ideológiai határok felszámolásához.

Firtl Mátyás: a beteljesedett szabadság által örténelmivé vált a hely

A megjelenteket Sopron és környéke nevében Firtl Mátyás országgyűlési képviselő köszöntötte.

Történelmi hely ez: a cselekvő szabadságvágy tette azzá – mondta Sopron országgyűlési képviselője.

Az akkori ellenzéki pártok, a debreceni és soproni fiatalok Bontsd és vidd! akciója, a több száz NDK-s állampolgár határáttörése révén a 20. századvégi európai történelem egyik legjelentősebb eseményévé vált.

A határáttörés vasfüggöny múlandóságán túl, az emberek szabadságát, alapvető jogait korlátozó diktatúrák által emelt falak, a zárt határok, a poszt-sztálini korszak múlandóságára mutatott rá. Felgyorsította az áttörést követő folyamatokat: az NDK-s „exodusz” -on keresztül, a német újraegyesítéshez, Európa egyesüléséhez, majd a határok végleges eltűnéséhez vezetett.

A Leghűségesebb Város a szabadság városává is vált. Történelmi ez a hely, ahol ezentúl az ,,Áttörés” szó a legpozitívabb értelmet kapja egy nagyszerű történelmi pillanat, és az azt idéző emlékmű által – fogalmazott Sopron országgyűlési képviselője.

Tőkés László: augusztus 19-ét tekinti a határbontás hiteles évfordulójának

- Sokan vitatják, melyik dátum tekinthető a határnyitás igazi évfordulójának. (..)én az augusztus 19-ét tekintsem a két világot – a szovjet diktatúra és a szabad Európa országait – egymástól elválasztó vasfüggöny szimbolikus és valóságos áttörése leghitelesebb évfordulójának – mondta Tőkés László, EP-képviselő.

Az egyesült Európa soros elnökségét betöltő Svédország külügyminiszterének, Carl Bildt, Angela Merkel kancellár-asszonynak a jelenléte már önmagában is méltó elismerését jelenti Magyarország történelmi szerepének, melyet az ateista-kommunista diktatúra megdöntésében, Európa felszabadításának és egyesülésének a folyamatában játszott. úrnak és a vasfüggöny lebontása nyomán újraegyesült Németország vezetőjének.

Illesse őszinte köszönet és elismerés a Páneurópai Piknik egykori öntudatos és céltudatos szervezőit és bátor szívű résztvevőit, azokat, akik két évtizeddel ezelőtt, Habsburg Ottó és Pozsgai Imre védnökségétől támogatva, a zsarnokság falát átütötték, és a szabadság útját megnyitották előttünk! – fogalmazott a politikus.Tőkés László emlékeztetett arra is, hogy húsz esztendővel ezelőtt, Temesváronfasizmus ikertestvéreként azonos mércével elítélendő kommunizmus által emelt hazugság, félelem és hallgatás falait, és megdönteni azt a Ceauşescu-diktatúrát, mely éppen abban az időben falak helyett falvak miképpen sikerült áttörnünk a ezreit akarta lerombolni. Ott és akkor a temesvári magyarok, románok és németek, különféle nációk és felekezetek valódi európai szellemben fogtak össze és szálltak síkra a szabadságért - mondta

- Erdélyi magyarként külön is hálát adok az Istennek azért, hogy Németország és Európa egyesülésével párhuzamosan az országhatárok által elszakított Kárpát-medencei magyar közösségek egyesülése útjából is elhárultak az akadályok, és azok a falak is ledőltek, melyek 1920 óta mesterséges módon választottak el bennünket egymástól – fogalmazott Tőkés László, aki egy bibliai idézettel zárta köszöntőjét: „Annakokáért a szabadságban, melyre Krisztus minket megszabadított, álljatok meg, és ne kötelezzétek meg ismét magatokat a szolgaságnak igájával!” (Gal. 5,1).

Carl Bildt svéd külügyminiszter: Folytatni kell az 1989-es eszmék megvalósítását

Csoda volt az, ami 1989-ben történt, mert a történelmi távlatból visszatekintve a változást nem fegyverek nem katonák, nem harc teremtette meg, hanem a polgárok a saját maguk akaratából döntötték el, hogy megváltoztatják azokat a rendszereket, struktúrákat, amelyek akadályozták őket a szabadságukban.

Néhány évtizeddel ezelőtt Európa háborút és totalitárius ideológiát exportált, a mai Európa már békét sugall.

Az 1989-ben megkezdett útnak még nem értünk a végére, még sok feladatunk van. Az Európai Unió tovább fejlődik, tovább épül, egyre nagyobb függetlenséget és támogatást ad a polgárainak. A szabadság eszméjére épített nyitott és szabad, mai társadalom a jobb jövőbe vetett hit által szervezett pikniknek is köszönhető – hangsúlyozta a politikus, aki arról is szólt, hogy az uniónak nyitottnak kell lennie abban a tekintetben is, hogy a csatlakozni vágyó, leendő tagjait soraiba fogadja.

Sólyom László: „: Melocco „Áttörés” emlékműve örök jele lesz a szabadulás hihetetlen élményének, a rendszerváltás emlékműve lesz

- Az NDK-s polgárok életüket is kockáztató bátorságát, a szabadulás hihetetlen élményét örökíti meg kőbe faragva az „Áttörés”, a szabadulás emlékműve – mondta Sólyom László köztársasági elnök.
Az államfő kiemelte: az emlékmű megörökíti a pikniket szervező polgárok olthatatlan vágyát, hogy „hazatérhessenek” a határok nélküli Európába, dicsőíti elszántságukat és ügyességüket, ahogy ezt az akkori akadályok ellenére megszervezték. 1989. augusztus 19-én Sopronpusztánál néhány órára megnyílt a magyar-osztrák határ „vasfüggönye” és keletnémetek százai jutottak át Ausztriába. Sólyom László azt mondta: „Kőbe faragva örök jele lesz ez az emlékmű az NDK-s polgárok életüket is kockáztató kétségbeesett bátorságának, a nagy menekülésnek és a szabadulás hihetetlen élményének”.

Sólyom László szerint az áttörés emlékműve egyszersmind a rendszerváltás „legjobb arcának” állít emléket. Az államfő szerint ez a nap akkor is emlékművet érdemelne, ha a következmények teljesen másként alakultak volna. Akkor is messze túlmutatna önmagán, és emlékezésre méltó lenne a tény, hogy több mint hatszáz ember a német nemzet fallal, szögesdróttal, lőparanccsal elválasztott és bezárt részéből ki tudott törni, és el tudott jutni a német nemzet szabad részéhez – hangsúlyozta. Emlékeztetett arra is: a páneurópai piknik ugyanúgy, mint azután a keletnémetek kiengedése nyugatra, része volt az 1989 nyarán felgyorsult politikai változásoknak. Akkor már befejezéshez közeledtek az ellenzéki kerekasztal-tárgyalások, megfogható közelségben voltak a többpártrendszerű szabad választások – mondta.

Sólyom László szerint a rendszerváltás óta folyamatosan meg kell küzdenünk a múltért. Úgy fogalmazott: „A rendszerváltás óta folyamatosan meg kell küzdenünk a múltért. Kié a múlt? Ki vitte végbe a rendszerváltást? Mi az új, demokratikus rendszer viszonya a Kádár-rendszerhez? Hányszor kellett fellépnem azért, hogy leszögezzem, nincs folyamatosság a két rendszer között! Hányszor kellett küzdenem azért, hogy csak egyetlen 1956 van!”. Ez az emlékmű azt is hirdeti, hogy a rendszerváltásban döntő szerepet játszottak az emberek, az ország népe. Nemcsak politikusok egyezkedtek a kerekasztalnál, s „nem valamilyen reformkommunista program valósult meg” – jelentette ki.

Melocco Miklós szobrát Sólyom László, a rendezvény fővédnöke avatta fel.

Sopron Megyei Jogú Város nevében dr. Fodor Tamás polgármester köszöntötte az időközben megjelent Angela Merkelt, a Németországi Szövetségi Köztársaság kancellárját, aki helyszínre érkezését követően elhelyezte a megemlékezés virágcsokrát a határáttörésnek emléket állító kopjafánál.

Dr. Fodor Tamás köszöntőjében arról szólt, hogy a huszadik századvégi magyar történelemnek kiemelkedő eseménye a „Határáttörés” , amely csak 1956 –tal mérhető össze.

- A határáttörés egykori eseménye része a berlini fal leomlásának és Európa újraegyesítésének. Kohl kancellár annak idején úgy fogalmazott, hogy itt verték ki az első téglát a Berlini Falból. Büszkék vagyunk arra, hogy az Piknik és a Határáttörés eseménye a hűség és a szabadság városa közelében történt - fogalmazott Sopron polgármestere.

Ez a hely nemcsak a mi népeinknek, hanem egész Európának zarándok helye kell, hogy legyen! Itt nem nemzeti sorstragédiákra emlékezünk, hanem a szabadság eszméjét, örömünnepét tartjuk! Annak a bátorságnak az örömét, amellyel egy nem szabad nép, egy másik nem szabad népet a szabadságba engedett! Ez az a legnagyobb ajándék, amit egy nemzet, egy másik nemzetnek adhat. E nemes gondolatokat és eszméket testesíti meg a képzőművészet eszközével Melocco Miklós az Áttörés szoborkompozíciója a 20. jubileumi évfordulón. Köszönjük a német állam anyagi és erkölcsi támogatást, amelyet a berlini civil szervezeten keresztül a szobor elkészítéséhez nyújtott - mondta dr. Fodor Tamás.

Angela Merkel: Németország ezt soha nem felejti el

- A jó ötletek, legyenek bár szokatlanok, nagymértékben hozzájárulhatnak a történelemhez – mondta Angela Merkel német kancellár a sopronpusztai megemlékezésen.

- Magyarország húsz éve szárnyat adott a németek, az NDK-s polgárok szabadság iránti vágyának azzal, hogy a határt résnyire nyitotta, amelyet soha többé nem lehetett bezárni.

A kancellár köszönetet mondott az akkori magyar vezetés, a magyarok, mindazok bátorságáért, akik akkor ennek részesei voltak, s kijelentette, hogy Németország ezt soha nem felejti el.

B. Tóth Éva