Sopron tudományos "olimpiát" rendez

A földmágnesség kutatása hosszú múltra tekint vissza, s habár a kínaiak már korábban ismerték az iránytűt, az európaiak az 1600-as években ismerték meg újra. William Gilbert 1600-ban mutatta be I. Erzsébet angol uralkodónak az iránytűt és a mágnesességet. Ez az apró eszköz segítette Angliát abban, hogy a 17. században távoli területeket hódíthasson meg. Az iránytű újkori feltalálóját lovaggá ütötték, a mágnesesség elismert tudományos kutatási terület lett, és a bolygónk belsejétől kezdve a távoli bolygókig széles területre kiterjed a kutatása.

Ennek a kutatási területnek a legnagyobb szervezete az IAGA, a Nemzetközi Geomágnességi és Aeronómiai Egyesület (International Association of Geomagnetism and Aeronomy). Ez az egyesület kb. 70 ország kétezernyi kutatójából álló hálózat; egyben az IUGG (Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió) legnagyobb leányegyesülete. Mágneses bolygónk mozog a világűrben - hangzik a 11. alkalommal megrendezésre kerülő közgyűlés és konferencia jelmondata az IAGA két hivatalos nyelvén, angolul (Our Magnetic Planet Moving in Space) és franciául (Le voyage de notre Planéte magnétique dans l'espcace). A konferencia a Föld Nemzetközi Évéhez kapcsolódik.

A konferencia hivatalos megnyitó ünnepségét augusztus 24-én este Sopron Fő terén tartották, de pár órával korábban egy külön sajtótájékoztatón fogadták a szervezők a sajtó képviselőit.

A svéd Bengt Hultqvist, az IAGA főtitkára Sopron egyetemváros jellegét hangsúlyozta, és örömét fejezte ki, hogy egy ilyen szép városban tarthatják a rendezvényt. Az Ausztráliából érkezett, magyar származású Tom Beer, az IUGG elnöke a tavaly magyar nyelven megjelent ingyenes ismeretterjesztő sorozat, a Geo-fifika szellemes elnevezését emelte ki. A dán Eigil Friis-Christensen, az IAGA elnöke kifejtette, hogy a Föld (mint rendszer) megismeréséhez elengedhetetlen a mágneses tér ismerete. Az osztrák Werner Janoschek a Föld Nemzetközi Évéről beszélt. Az ENSZ ugyan 2008-at jelölte ki ennek az évnek, de ténylegesen 2007-től 2009-ig tart. A földtudományokkal foglalkozó emberek fő feladata ebben a három esztendőben, hogy felhívják a közvélemény figyelmét arra, mi mindennel foglalkoznak a földtudományok. S ezek megfelelő ismerete segíthet katasztrófák megelőzésében (cunamik elkerülése),valamint tartósabb építkezésekben (itt Szarka László segítségével több magyar építészeti és építőmérnöki problémát és balesetet említett, amelyek elkerülhetőek lettek volna). A tudományos ismeretterjesztés segítségével próbálják megváltoztatni a közvéleményt, elérni a döntéshozókat, az átlagembereket és az oktatásban résztvevőket.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kiemelte, hogy egy ilyen méretű konferencia megrendezése egyrészt tudományos elismertséget jelent a magyar kutatóknak, másrészt sajtóvisszhangot ad Sopronnak és az egész országnak. Amellett, hogy a négyévente megrendezésre kerülő konferencia rendezési jogát egy olimpia rendezési jogának elnyeréséhez hasonlította, kijelentette azt is, hogy Magyarország a tudományos konferenciák szervezésében jobban teljesít, mint mondjuk a sport vagy a gazdaság területén. Ádám József, az IUGG Magyar Nemzeti Bizottság elnökeként a bizottság tevékenységét ismertette, és elmondta, hogy Magyarország 1930 óta tagja ennek a nemzetközi uniónak.
Brezsnyánszky Károly a Föld Év Magyar Nemzeti Bizottság elnökeként a Széchenyi téren kiállított óriási tévéről beszélt, amely a konferencia ideje alatt éjjel-nappal földtudományokkal foglalkozó rövidfilmeket sugároz. A rövidfilmek közül egy 13 perces összeállítást a Delta stábja készített. A filmek és azok nyilvános vetítése arra akarja felhívni a figyelmet, hogy nagyon sok olyan kérdés van, amelyekre a földtudományok tudnak választ adni.
Szarka László, a konferencia főszervezője (hivatalosan a helyi szervezőbizottság elnöke) a szervezői munka megköszönése mellett külön kiemelte, hogy a jövőben fontos lesz a felelős gazdálkodás az ivóvizekkel és a termőtalajjal.

A legutóbbi közgyűlését 2005-ben tartotta a szervezet. Az idei konferenciára 59 országból 1222 absztraktot küldtek be, ezek közül választották ki a szervezők azt kb. 700 előadást és 200 posztert, amelyet bemutatnak a rendezvényen. ,,Belvárosi konferenciaközpontként" emlegetik azt a hét (plusz további kettő-kilenc) helyszínt, ahol az előadások zajlanak. A konferencia szervezőinek munkáját nagyon sok önkéntes középiskolás és egyetemista segíti, akik ezáltal betekintést nyerhetnek egy konferenciarendezés kulisszatitkaiba, részt vehetnek a különböző programokon, és a tudomány iránt érdeklődő fiatalok akár még az előadásokat is meghallgathatják.

Bacsárdi László, THE