Katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény nyílt Sopronban

Képgaléria

A soproni Katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény állandó kiállításának ünnepélyes megnyitóját tartották ma a Várkerület 25. szám alatti Katolikus Konvent egykori székházában.

Az eseményen Horváth Imre városplébános köszöntötte az egybegyűlteket.

Sopron gyarapodott

A keresztény művészet fontos missziót tölt be mai világunkban, fontos kapaszkodót nyújt azoknak, akik ma is keresik az örökkévalót, a végtelent – mondta Sopron városplébánosa.

A város nevében dr. Fodor Tamás polgármester fejezte ki örömét, hogy a város egy értékes gyűjteménnyel gyarapodott, jórészt abból a barokk korból származó gyűjteménnyel, amelynek a város arculatának kialakításában fontos szerepe volt.

Firtl Mátyás, Sopron országgyűlési képviselőjeként és a megyei múzeumokat fenntartó, Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat alelnökeként köszöntötte az egybegyűlteket.

A tárgyak szépséga az örökkévalóra mutat

Mindenekelőtt megemlékezett azokról a kópházi zarándokokról, akik most indulnak Kópházáról Máriacellbe, mert, mint fogalmazott: ,,A zarándokút és az egyházművészeti gyűjtemény megnyitása egy, lényeges dologra rámutat : hogy minden nehézség ellenére él és munkálkodik a megtartó hit, amely reményt ad minden nehézség közepette.”

Sopron országgyűlési képviselője kifejtette: A tárgyak esztétikai értéke nem önmagáért való. Az anyagok, tárgyak ,,csillogásuk révén minden fény forrásához, Istenhez vezetik a szemlélő lelkét.”

„Ahol élet fejlik ki (…), ott föllép a szépség kultusza is a művészet fejlődésében… Így történt ez a vallási kultúrában is, s mindenekelőtt a kereszténységben.” - idézte Prohászka Ottokárt Firtl Mátyás.

A Soproni Múzeumot is fenntartó Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat alelnökeként, örömnek tartotta, hogy a gyűjteményt közkinccsé teszi az egyház, ezzel is gyarapítva a közgyűjtemények számát Sopronban. ,,Teszi ezt olyan időszakban, amikor az önkormányzatokhoz hasonlóan az egyházak működését is elvonások nehezítik, miközben gyakran állami feladatokat is ellátnak, ezzel is bebizonyítva azt, hogy minden nehézség ellenére az ÉLET –et szolgálja” – tette hozzá Sopron országgyűlési képviselője.

A gyűjteményt Székely Zoltán művészettörténész mutatta be a jelenlévőknek.

Az egyházművészeti gyűjtemény dr. Pápai Lajos megyéspüspök áldotta meg.

A gyűjteménynek helyet adó egykori Katolikus Konventről és az épületről Székely zoltán elmondta: A barokk épületet mai formájában 1733-1735 között emelték.

A soproni Katolikus Konvent az országban egyedülálló intézményként 1625-ben jött létre. Feladata az evangélikus többségű városban a katolikus hívek érdekeinek védelme volt, amelyhez a hátteret a késő középkori eredetű egyházi céhek, javadalmainak átvétele biztosította. Az elkövetkező századokban a Konvent részt vett a hitélet szervezésében, iskolákat alapított, a szegények javára jótékonykodott, illetve szerepet vállalt a templomok felszerelésében és a temetők működtetésében is. Tevékenysége 2004-ben szűnt meg véglegesen.

A gyűjtemény története

A katolikus újjászületés a XVII. század második felében érte el a várost: a jezsuiták (1635), a domonkosok (1674) és az orsolyiták (1746) letelepedése nyomán új templomok épültek és a régieket is korszerűsítették, immáron a barokk jegyében. Sopron ezzel a Dunántúl barokk művészetének egyik meghatározó központjává vált, mint azt Dorffmaister István (1729-1797) működése is jelzi. Ám a barokk kor egyházművészeti hagyatéka sem maradt ránk sértetlenül. A XIX. század második felében az ún. „stílszerű" felújítások, melynek során a a barokk berendezést középkori minták nyomán készült darabokkal váltották fel, tizedelték meg a műtárgyállományt. A kommunista rezsim 1950-ben feloszlatta a szerzetesrendeket: a kolostorok és zárdák műkincseinek megmentésében Csatkai Endre múzeumigazgató szerzett elévülhetetlen érdemeket.

1970-ben merült fel az ötlet, hogy a múzeumi raktárakba került alkotásokból, kiegészítve azokat soproni templomok műkincseivel egy állandó egyházművészeti kiállítást lehetne létrehozni. A gyűjtemény végül 1983-ban nyílt meg az orsolyiták egykori épületében, Askercz Éva művészettörténész rendezésében. 2009-ben új helyre, az egykori Katolikus Konvent épületébe költözött.

A kiállítás

A Gyűjtemény műkincsei elsősorban a barokk egyházművészet sokszínű világát és pompáját mutatják be. A kiállított monumentális festmények és szobrok Krisztus és Mária evangéliumi történetét, a szenteket és az angyalokat idézik meg. Ezek hajdan nagyszabású oltárokon álltak, így hozva le a templom terébe a mennyek világát s teremtve meg az égi és a földi egyház egységét. A festmények és szobrok egykor a közösségi vallásgyakorlást szolgálták, ugyanúgy, mint a szertartások alkalmával használt liturgikus öltözetek és ötvöstárgyak.

Az I. terem témájánál fogva legkülönlegesebb alkotása az Ítélet napját, a lélekért folyó küzdelmet, s a szentek közbenjárását bemutató XVII. századi festmény. A terem közepén pompás miseruhákat láthatunk, amelyek a XVIII. század második felében készültek. A barokk szobrászat többszólamúsá-át érzékeltetik a magyar szentkirályok alakjai és a II. terem szentjei. A nagyterem falain elhelyezett festmények részben külföldi (M.AItomonte, F. I. Leicher), részben hazai mesterek (Dorffmaister István) alkotásai. A kor máriás lelkületét a kegyképek (Loretto, Passau) másolatai idézik meg.

a templomok egykor volt gazdag berendezését villantják fel a Szent György templom remekbe faragott húsvéti gyertyatartója. A kisméretű apácamunkák az egyéni áhitat személyesebb s meghittebb világába kalauzolják el a látogatót.

Az egykori Konvent két hatalmas, neogótikus ízlésű, minden bizonnyal a Storno-család készítette szekrénye immár az ötvöstárgyakat őrzi, kelyheket, úrmutatókat és keresztelőkészleteket nagyrészt a barokk fénykorából.

B. Tóth Éva