Megnyílt a Királylányok messzi földről című kiállítás

Nyolc ország 38 kulturális intézményének több mint 300 műtárgyát, köztük számos kultúrtörténeti ritkaságot felvonultatva eleveníti fel a középkori Magyarország és Katalónia középkori kapcsolatait a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Királylányok messzi földről című időszaki kiállítása, amelynek pénteken volt az ünnepélyes megnyitója.

A katalán-magyar tárlat a két nép érintkezési pontjaira építve eleveníti fel a magyar kalandozások során történt első még nem túl békés kapcsolatfelvételt, de felidézi azt is, hogy a Szent Istvánnak koronát küldő II. Szilveszter pápa fiatalon a katalóniai Vic és Ripoll kolostoraiban tanult.

Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke beszédében felidézte, hogy a nagyszabású rendezvényt létrehozó együttműködés nem előzmények nélküli: a sokoldalú katalán-magyar politikai és gazdasági együttműködés mellett különösen gazdagok a két nemzet kulturális kapcsolatai is.

José Montilla i Aguilera, a Katalán Autonóm Közösség elnöke a megnyitón arról beszélt, hogy a Királylányok messzi földről című kiállítás májustól júniusig Barcelonában volt látható, jelentős közönségsikerrel. A politikus úgy vélte, a kiállítás a két nemzet történetének számos párhuzamáról tanúskodik, hiszen mindkét ország egy-egy hatalmi régió határvidékén jött létre, uralkodóházait több dinasztikus kapcsolat kötötte össze, majd közel egy időben vesztették el függetlenségüket.

Hiller István oktatási és kulturális miniszter szólt a tárlat megvalósítása során kialakult tudományos és szakmai együttműködésről, majd reményét fejezte ki, hogy a négy éves közös munkának lesz folytatása a jövőben.

Kovács Tibor, a Katalán Történeti Múzeummal együttműködésben a tárlatot rendező Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója azt emelte ki, hogy Közép-Európa egyik legszebb múzeumpalotájában fogadhatják a katalán-magyar kapcsolatokban új fejezetet nyitó kiállítást. A Királylányok messzi földről cím a XII. század végétől kialakuló dinasztikus szövetségre utal: Imre király ekkor vette feleségül Aragóniai Konstanciát, majd néhány évtizeddel később fivére, II. András Jolánta nevű lánya lett I. (Hódító) Jakab katalán uralkodó hitvese. A királylányok sorát a középkor végén Aragóniai Beatrix, Mátyás király felesége zárta, hozzájárulva a reneszánsz magyarországi virágzásához.

A tárlat igazi különlegességeket is felvonultat: ilyen az egyetlen hiteles Szent István-i oklevélszöveget tartalmazó veszprémvölgyi kolostor alapítólevele, Jaume Huguet Árpád-házi Szent Erzsébetről festett 1465-ös, későgótikus-prereneszánsz oltárképe vagy Mallorcai Sancha toszkán mesterek által készített sírszobra.

(MTI)