Junior Príma díjat nyert a Nyugat-magyarországi Egyetem építész-tervezőművész szakon végzett hallgatója

Az idén beérkezett 25 pályázatot az építészet kiemelkedő képviselőiből (Simon Bayley – TriGranit Fejlesztési Zrt. fejlesztési igazgatója; a zsűri elnöke, Finta József – Finta és Társai Építész Stúdió Kft., Zoboki Gábor – Zoboki–Demeter & Társai Építésziroda, Eltér István – a Magyar Építész Kamara elnöke és Bojár Iván András – az Octogon főszerkesztőjéből) álló zsűri bírálta el. A szakembereket támogató felsőoktatási intézmények és szakmai szervezetek érveit megfontolva, a zsűri értékítéletét elfogadva a TriGranit 2009-ben nyolc pályázót részesít a 8750 eurós díjban, köztük Káldos Andrást, a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kara Alkalmazott Művészeti Intézetének idén tavasszal végzett hallgatóját.
A díjátadó ünnepséget 2009. október 27-én, kedden délután 2 órakor rendezik a Művészetek Palotájában. A díjazottak kiállítása megtekinthető a FUGA (Budapest, V., Petőfi Sándor utca 5.) kiállítótermeiben október 26-ig.

Káldos András építész-tervezőművész szakon végzett, a pályázaton diplomamunkájával vett részt. Munkájában, amellyel a budaörsi reptér hasznosítására tett javaslatot, Csíkszentmihályi Péter DLA h.c. belsőépítész, szakfelelős tanszékvezető egyetemi tanár segítette. A sok szempontból hányatott sorsú reptér helyzete egyre romlik, védett építészeti értékei pusztulófélben vannak. Területének egyre nagyobb része nem a reptér funkcióit szolgálja, hanem a városszéli ipari zóna részévé válik. Azonban ez a kiemelkedően fontos, jelképes terület reprezentálja a magyar repülés múltját és Budaörs városi arculatát. Káldos András olyan építészeti láncolatot tervezett, amely jelentős mértékben kibővíti a sport-, illetve magánreptér funkcióit, megfelelően hasznosítja a műemléki épületeket és karakteresen kiemeli a városszéli ipari környezetből. A folyamatosan változó funkciójú láncolat legfontosabb eleme az új központi rész, amely egyrészt reprezentatív helyszínt biztosít különböző reptéri funkcióknak, szolgáltatásoknak, másrészt összekapcsolja a műemléki épületekben elhelyezett repüléstörténeti múzeumot és az új reptérhez kapcsolódó hangárépületeket. Formai és szerkezeti megoldásaiban ez a láncolat felhasználja és felmutatja a mai repüléstudomány és technika eredményeit és a kor emberének térbeli határtalanságát jelképezi.
A rangos díjhoz gratulálunk!

Csiha Tünde Noémi