Minden körülmények között reménységgel legyünk
Fennállása 80. évfordulója alkalmából hálaadó istentiszteleten
ünnepelt a Soproni Református Egyházközség.
Képgaléria
A
Deák téri református templomban tartott istentiszteleten Steinbach
József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét Pál
apostolnak a korintusbeliekhez írt 2. levele alapján:
A ki ilyen nagy halálból megszabadított és
szabadít minket: a kiben reménykedünk, hogy ezután is meg fog
szabadítani; Velünk együtt munkálkodván ti is az érettünk való
könyörgésben, hogy a sokak által nékünk adatott kegyelmi ajándék sokak
által háláltassék meg mi érettünk. „ (2Kor 1, 10-11)
A püspök Pál apostol himnikus hitvallásának 3
szavát hangsúlyozta ünnepi üzenetként:,,Mi Benne reménykedünk.”
Az Isten szándéka az, hogy minden körülmények
között reménységgel legyünk. Ezért épült meg 80 évben ezelőtt a soproni
református templom is, hogy ezen a helyen hirdettessék az Ige, hogy az
írásokból türelmet és vigasztalást nyerve reménykedjünk. Reménykedünk,
mert: van szabadítónk.
Isten szabadítót adott nekünk, amit mi
elrontottunk, azt Isten Krisztusban helyrehozta, amit mi eljátszottunk,
azt visszarendezi a maga rendje szerint, hogy az öröélet rendje
érvényesülhessen a világban és a mi életünkben.
Tekintetünkből, gesztusunkból, egy-egy nehéz
helyzetben való viselkedésünkből kell meglátszania annak, hogy mi
keresztények vagyunk. Életünben másoknak is meg kell látnia a
reménységet, ami bennünk van, a szabadításnak az erejét, az, hogy
tudunk imádkozni egymásért.
Az örökélet gazdaságának kell megjelennie
személyes életünkben – fejtette ki prédikációjában Steinbach József,
aki hangsúlyozta: az örökélet szabadító hatalma a miénk, Isten
szabadítása nem csak teológiai elmélet, hanem életünk konkrét valósága.
Az istentiszteletet követően dr. Molnár Sándor, a
gyülekezet gondnoka idézte fel a 80. évvel ezelőtti eseményeket, és az
azóta eltelt időszak fontosabb momentumait.
A Soproni Református Egyházközség rövid
története
Sopronban már a XIX. század vége előtt is
éltek
reformátusok, az 1910-es népszámlálás pedig mintegy 400 reformátust
említ. Lelkigondozásukat Kis József pápai esperes szervezte meg.
1913-ban a római katolikus vallású laki Végh Kálmánné (sz.
Tschurl-Takáts Rozália) tekintélyes ingatlanokat ajándékozott az
egyházközségnek: a Deák tér sarkán lévő üres telket templomépítés
céljából és a Deák tér 4. sz. alatti épületet lelkészlakás
létrehozására. Az 1920-as trianoni békeszerződés következtében a
gyülekezet lélekszáma jelentősen megnövekedett, ezért a presbitérium
1925-ben végleges döntést hozott a templom felépítéséről.
A gazdasági világválság közepette - Hárs
György
hercegi építőmérnök tervei alapján - épült fel a mai templom, melyet
dr. Antal Géza püspök szentelt fel 1929. december 2-án. Ezen a napon
iktatták be lelkipásztori tisztébe Maller Kálmán volt győri
segédlelkészt, az anyaegyházközség első lelkipásztorát. Harangot
1938-ban kapott a templom (Seltenhofer Frigyes Fiai Sopron). Súlya 408
kg, "á" hangú. Rieger orgonáját Gárdonyi Zoltán zeneszerző avatta fel
1940. december 2-én hálaadó istentisztelet keretében művészi
orgonajátékkal. Erre az alkalomra írta "Kész az én szívem..." című
szerzeményét a 108. zsoltár szövegére énekhangra orgonakísérettel.
1944. december 6-án nagy bombatámadást szenvedett el a város, a templom
is megsérült.
Maller Kálmán 1954-ben Pápára ment
lelkipásztornak, utóda Balogh Gábor mosonszentjánosi lelkész lett.
Balogh Gábor a nehéz pártállami időkben állt helyt nyugalomba
vonulásáig (1982). 1968-ban az ő vezetésével tatarozták az erősen romos
állapotban lévő templomot.
1983-ban a gyülekezet új lelkipásztort
választott
Vladár Gábor volt takácsi lelkipásztor személyében. 1983-ban a
gyülekezet villamosította harangját és padfűtéssel látták el a
templomot. 1985-ben megtörtént a templom és a lelkészlakás külső és
belső renoválása, 1986-ban kibővítették a gyülekezeti termet. 1989-ben
a gyülekezet alapítványt hozott létre Maller Kálmán Templom és Iskola
Alapítvány néven (a kuratórium első elnöke: dr. Mollay Jánosné volt,
jelenleg Kámán Gáborné). A rendszerváltás után a kapuvári reformátusok
közössége leányegyházközséggé szerveződött, főgondnoka: dr. Ballagi
Farkas igazgató-főorvos. Fertőszentmiklós szórványközponttá vált,
gondnoka: Sz. Nagy Sándor festőművész.
A soproni egyházközség főgondnokai a
kezdetektől
napjainkig: laki Végh Kálmán, dr. Domonkos Sándor, Papp András, Veres
Károly, Soós Vince, Bugár Árpád, dr. Molnár Sándor. Az
anyaegyházközséggé alakulás 75. évfordulóján mintegy kilencszáz
egyháztag adott hálát Istennek megtartó kegyelméért és emlékezett meg
első lelkipásztoráról, a száz évvel ezelőtt született Maller Kálmánról.
A 2004. október 23-i ünnepi istentiszteleten dr. Márkus Mihály, a
Dunántúli Református Egyházkerület püspöke hirdette Isten igéjét, és ő
avatta fel Maller Kálmán emléktábláját. Az emléktábla elkészítését
támogatta az egyházközség két közhasznú alapítványa/egyesülete: a
Maller Kálmán templom és Iskola Alapítvány, illetve a Soproni Kálvin
Kör. A Kálvin János mellszobrot a templom előtt 2001. március 4-én
avatták fel.
Az egyházközség jelenlegi vezetősége: dr.
Vladár
Gábor lelkipásztor, dr. Molnár Sándor főgondnok, beosztott lelkész:
Filotás Julianna.
|
Sopron városa és a városvezetés nevében dr. Fodor
Tamás polgármester köszöntötte a gyülekezetet.
Sopron polgármestere utalt arra, hogy amint 80
évvel ezelőtt az akkori nehézségek közepette is felépítették a
templomot, úgy az azóta eltelt nehézségek ellenére ma is áll a templom
és él a gyülekezet Isten dicsőségére, mert volt elszántság és akarat a
soproni reformátusokban. A város gazdagodott a reformátusokkal, és ma
Sopronban egy olyan erős református közösség él, akik a hitéleten kívül
közösségi rendezvényeikkel is gazdagítják a város életét a Kálvin Körön
keresztül.
Sopron polgármestere köszönetet mondott az
elődöknek, akiknek a munkája segítette a gyülekezetet abban, hogy mára
egy igen nagyszámú gyülekezet éljen Sopronban. Végezetül, üzenetként,
azt a feliratot idézte, amely a templom szószékén olvasható:
,,Bízzatok, ne féljetek!"
Az ünnepen Firtl Mátyás, a Győr-Moson-Sopron
megyei Önkormányzat alelnöke, Sopron város országgyűlési képviselője is
szólt a gyülekezethez.
- Az évfordulók bennünket, gyarló embereket
megerősítenek abban, hogy a templom- és gyülekezet alapítók,
adományozók, építők, fenntartók – áldozatok árán,
elszántsággal és hittel –
véghezvitt szolgálatát, mi magunk is továbbvigyük. Hogy a ránk bízott
szent és gazdag örökséget, eszközeink és lehetőségeink szerint, bárhová
is helyezett Isten, a jelenben Isten dicsőségére és embertársaink
javára fordítsuk, a jövő iránti felelősséggel. De legfőbbképpen a
megtartatásért való hálaadás alkalmává kell válnia minden ünnepnek,
azért, hogy Isten szeretete és megtartó ereje által, az elmúlt 80 évben
a soproni reformátusok, amint Péter apostol
mondja: ,, élő kövekként épülhettek fel lelki házzá.”- mondta Sopron
országgyűlési képviselője.
Mózessel szólva: ,,Szent ez a hely”, ahol a Jó
Isten áldása és szeretete mutatkozott meg abban, hogy 8 évtizeden
keresztül élő kövekként, élettel töltötte meg templomát a soproni
református közösség, mintegy bizonyosságát adva annak, amit már idézett
Péter-i levélben Isten üzen: ,,Ti azonban választott nemzetség, királyi
papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy
hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos
világosságára hívott el titeket.”
- Így a Világ Világosságát váró Advent
időszakában, – a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat és a maga
nevében, – a
Soproni Református Gyülekezetnek azt kívánta, hogy az elkövetkező idők
értelmét továbbra is AZ adja, Ő adja, AKI az örökkévalóságra mutat a mi
földi életünkben; Aki megtartotta a templomot, a gyülekezetet, az
egyházközséget, és az, aki a jövőt építő reménységet is jelenti az
egyházközségnek, Sopronnak, a hazának és a nemzetnek - fogalmazott
Firtl Mátyás.
B. Tóth Éva
2009. november 29., vasárnap 18:36