Régi helyén, eredeti szépségében újra áll Tompa Mihály szobra

Az eredeti Tompa Mihály-szobrot 1997-ben Káspár Teréz és Káspár Hermina adományából állították fel a nemzeti nagyjaink szoborpanteonjában. Időközben meggondolatlan, felelőtlen emberek rombolták le a szobrot, amely mától, Nagy Benedek szobrászművész alkotásaként, újból régi helyén és eredeti szépségében áll.

,,Ma ismét nemet mondunk – Tompa szavaival – „a berkek feldúlóinak”, és a református lelkész-költő mától újra figyelmeztet minket a nemzet, a haza becsületére” – mondta avatóbeszédében Abdai Géza, közösségi ügyekért felelős alpolgármester, aki azt is hangsúlyozta: fontosak a városképet szellemi értékekkel is gazdagító köztéri alkotások, amelyek a Tompa-szoborhoz hasonlóan neves személyiségekre, értékeinkre irányítja az arra járók figyelmét.

Tompa Mihály érdemeit méltatva Abdai Géza szólt arról is, hogy a költő a maga korában, és még később is, a népi-nemzeti irányzat egyik legjelentősebb képviselője volt. Petőfi és Arany mellett a "nagy triász" harmadik tagja.

Tompa Mihályt is megigézte a népdalok szépsége, természetessége, formai tisztasága, elragadták a regék és mondák. És elragadta az ifjúi hév: bekerült a forradalmat előkészítő költőnemzedék baráti körébe.

Amikor fellátogatott Pestre, helye ott volt a Pilvax Kávéház asztalánál. A bukás után számára is meghurcoltatás következett, egy ideig börtönben is ült. Magánéltében tragédiákat élt át: gyermeke halálát, felesége gyógyíthatatlan betegségét. Ilyen körülmények között írta költeményeit, amelyek az elnyomatás korában páratlanul népszerűekké váltak. Allegorikus költeményekben fejezte ki a nemzet bánatát és reménységét. Ezeknek egy része kéziratos másolatban keringett évekig szerte az országban. A gólyához című nagy elégia miatt bűnvádi eljárás is indult a költő ellen. Hosszú ideig faluját sem hagyhatta el. Hiába volt ünnepelt költő, a dicsőség alig adott kárpótlást közgondjaira és magánbánataira. Tompa nem a kiegyezésben kereste a nemzet további útját, de a kiegyezésen kívül nem látott más lehetőséget. És az élet nagy dramaturgiája: a kiegyezés ötvenéves korában már a haldoklás közben érte…

A szoboravató ünnepségen dr. Józan Tibor a Soproni Városszépítő Egyesület elnöke arról is szólt, hogy a városszépítők tette fontos, mert határozott és következetes fellépésükkel, a szobor újbóli felállításával a városszépítők azt üzenik, hogy Sopronban nincs helye a rongálásoknak, a vandál tetteknek, mert mindig többen lesznek olyanok, akiknek az igényes környezet megőrzése, kialakítása fontosabb, még akkor is, ha ez áldozatba kerül. Mint ahogyan a közelmúltban, Káspár Hermina és Terézia, az adományozók tiszteletére avatott, Deák téri emléktábla is a közösség érdekében végzett önzetlen áldozatvállalás emléktáblája is egyben.

BTÉ