CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. május 16., csĂĽtörtök, Mózes, Botond napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Sakkvilág  

A tapasztalatok meglátása a fontos!

A legfontosabb motívumok felismerése


A sakkban az előzőkben felsorolt alapelvek MELLETT, de semmi esetre sem alárendelve azoknak, felmerül a motívumok felismerésének szükségessége. Az igazán mester erejű játékos az, aki egy adott állásban lévő adottságokat, követendő utat, konkrét vagy legalábbis megáhitott lehetőségeket észreveszi. Bármilyen különösnek hangzik, ehez nem is kell mindig sakkozni! Sokszor többre vezet egy egy mesteri játszma tanulmányozása vagy épen kíbicelése, amikor a játékossal együtt gondolkodunk, megpróbáljuk eltalálni, hogy mit fog lépni. Az alábbiakban bemutatunk néhány hadállást ahol a játékos TAPASZTALATA többet segíthetett mint a született tehetség. Az öt pozícióban fokozatosan haladunk majd a legkönnyebbtől a nehezebbek felé. Az első számúban:

világos geometrikai látásmódjával azonnal felfedezi, hogy hogyan nyerhet tisztet? A megoldást csak azoknak írom meg akik E-mailben megkérdezik.

A következőben:

világosnak aránylag könnyű útja van ahoz hogy előnyt szerezzen! A megfejteni nem tudók kérdezzenek!

A harmadikban egy Bronstein és Keres nagymesterek közötti játszma döntő állásához jutottunk. Ezt a partit és a két következő példát az 1950-ben Budapesten rendezett világbajnoki selejtező kétfordulós versenyén játszották.

Konkrétan a Bronstein - Keres játszmában világosnak könnyű nyerése van de ne feledjük, hogy nagymesterekről van szó, s itt a pontosság nemcsak lényeges de esztétikailag is követelmény.

Ugyanis az alapvető motívum, mely világosnak g7-en védhetetlennek tűnő mattot biztosít, igazában esztétikai tökéletességgel csak egyféleképen oldható meg. Ez pedig 1.Vh6, Vxb1+ 2. Kh2, Tg8 3. Vxh7, Kxh7 4.Th4matt!
Erre azt monhatja valaki, hogy miért nem 1.Th4 (1. Vh6 helyett), hisz az is védhetetlen matthoz vezet. Igen, csakhogy erre 1.-,Vxb1+, 2. Kh2, Vc1! Kellemetlen közbeiktatás lenne mert a világos vezér nem mehetne egyből h6-ra. Ez ebben az esetben lényegtelen mert sötét vezére védtelen lenne c1-en és egyszerűen leüthető, amikre világos persze ugyancsak azonnal nyer. DE! Mi lenne ha a c1-re kerülő vezér VÉDVE lenne? Ez esetben világos szép de hebehurgyán végrehajtott mattolási manővere dugába dőlne! A perfekt lépés tehát 1.Vh6! és egy sakkozónak mindig a lehető legtökéletesebbnek vélt megoldásra kell törekednie. Így is számtalan buktatóval kell megküzdenie.

Itt jegyzem meg, hogy Arnold Denker az USA volt bajnoka aki 1945-ben a Szovjetunio ésUSA közötti első rádiómeccsen Botvinnikkel mérkőzött és ma matuzsálemi kornak örvendve továbbra is aktivan ír és sakkozik, az amerikai Chess Life magazin legutóbbi számában megjegyzi, hogy az orvosok nem találnak a sakkozók körében a ma annyira divatossá vált Alzheimer szenilitásban szenvedőket, s ez is bizonyítéka, hogy az agyat tréning alatt tartó gyakorlatok, ital és drug helyett,magas korig teljes értékű szellemi produktivitást biztosítanak....

A negyedik hadállás az említett, 50 év elötti versenyen két magyar nagymester, az akkor Moszkvában élő Liliental Andor és Szabó László (sötét) között jött létre.

Itt az időközben 80 évesen elhunyt Szabó Laci, akit én minden idők egyik legzseniálisabb sakkmesterének tartok, de akit még ma halála után sem helyeznek olyan piedesztálra amilyet érdemelne mert szókimondó és kissé hirtelen természete miatt rengeteg ellenséget szerzett... GYÖNYÖRŰ matthálót szőtt Lilientál feje fölé.
Az alapmotívum: 1.-,Hc3+, 2. Ke1 (Ha 2.Kc1, Fa6 matt!)Fg3+ 3.Kf1, Tf2+ 4.Kg1,He5 5.1. f3!h2+6.Kh1,Hg3 matt!! Ilyenekre mondta egyik meggyilkolt muzsikus kollégám valaha, hogy „Nagy fej! Nagy elmélet!"

Az utolsó diagramon Szabó világossal Alexandr Kotov nagymestert fektette két vállra:

Itt például az alig látható, „szerény" 1.fxe4 gyalogütés abból a meglátásból fakad, hogy a sötét királyállás annyira exponált, hogy világos direkt örülne ha ellenfele lenyerné a bástyát s vele a minőséget mert utána a vezér játszi könnyedséggel törne be g5-re vagy h6-ra!

Elemezzétek az állást és kételyek esetén E-mailezzetek. Szívesen válaszolok.

Csak a történelmi hűség kedvéért: Kotovot 1948-ban Salgótarjánban „egyedüli vidéki játékosként" én is megvertem - igaz 24-es szimultánban...

Pagony Lajos
lpagony@brinet.com



2000. jĂşlius 15., szombat 00:00


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület