"Amiről itt írok nem történhetett olyan régen, az is lehet hogy ma történik éppen..."
CONTROL+G és ENTER
Amirõl itt írok nem történhetett olyan
régen,
az is lehet hogy ma történik éppen. Az
emberek
már számítástechnikai tébolyban
szenvedtek,
helloval köszöntek, billentyüzettel beszélgettek
és a monítor elõtt füttyögettek a
meztelen
nõk után.
Fõhösünk Kontrol Géza napi tizenhat-
húsz
órákat dolgozott. Programokat írogatott,
terelgette
a kilóbájtokat, kûzdött a
memóriákkal,
és a megahercekkel. Életét kitöltötte a
virtuális világ. Õ volt a rendszergazda.
Kollégái
küllönc embernek tartották. Szinte egész
nap a számítógép elõtt ült,
alig
evett, hetente egyszer fürdött, ezért sajátos
ájer
lengte körül személyét. Többen
megesküdtek,
hogy látták amint egy nejlonzacskóba vizelt,
azért
hogy egy pillanatra sem kelljen elszakadnia kedvenc
számítógépétõl.
Az egerek voltak a gyengéi. Kedvenc
idõtöltései
közé tartozott a a
számítógépes
egerek idomítása, az egérpadhoz a
háttámla
faragás, valamint az egerek napi háromszori
etetése
Edami sajttal. Ám egyik reggel mindenki legnagyobb
megdöbbenésére,
szeretett kollégájuk kisírt szemekkel, teljesen
magába
roskadva, fásultan bámulta a monitort, ahol egy
nagy
randa szürke enter felirat villogott folyamatosan. A
kollégák
elõször csak csodálkozva figyelték
Géza
semmibe révedt tekintetét. Amikor még egy
óra
múlva is úgyan ebben a pózban
üldögélt,
akkor már többen felvetették, hogy orvost
kéne
hívni. Alt Béla távoli és
utálatos
kolléga megsajnálta Gézát, vidáman
odalépett
mellé és egy laza mozdulattal lenyomta az entert. Erre
Kontrol
Géza heves és fájdalmas sírásban
tört
ki. Alt Béla meglepett tekintettel kollágája
fölé
hajolt. - Gézám mi a baj ? Roszzul érzed magadat
?
Talán megbántottalak ? Géza
fájdalmasan
felnézett, Bélára emelte kisírt szemeit
és
elhaló hangon megszólalt. - Ugyan dehogy, nagyon rosszul
kezdõdött a napom. Reggel felkeltem, egy levelet
találtam
az asztalon, hogy elhagyott a felségem. Bekapcsoltam a
számítógépet
hogy e-mailt küldjek az anyósomnak, erre kigyulladt a
monitor.
Utána elindultam a munkahelyemre és a taxiban
felejtettem
a péntárcámat az egész havi
fizetésemmel.
Bejövök a munkahelyemre, az elmúlt egy év
munkája
gyümölcseként ismét sikeresen
rákapcsolódok
a Pentagon és a Fehér Ház
számítógépes
rendszerére, végre teljesen megfejetem a
hadászati
atomrakéták indítómechanizmusát,
erre
te idejössz, megnyomod az ENTER gombot, és
elindítod
a harmadik világháborút.
Széna
1999. augusztus 02., hétfő 00:00