Pécs, 5000 nézô. V: Szabó, Hartyáni

PVSK: Balázs (4), Grubin (2), Donkó (4/3), Sztojkovics (11/3), VILUTYTÉ (16). Cs: Csák (5), ZSOLNAY (19/6), Keller (2). Edzô: Rátgéber László

GYSEV: BALOGH (16), Dénes (6),  ANITICS (17/9), BÉRES (24), Kurtinaitiene (2). Cs: Hollósy (4), Orehova (2), Radnóty (4). Edzô: Saeed Armaghani

Az eredmény alakulása: 5. p.: 6-12. 10. p.: 16-19. 15. p.: 20-27. 25.p.: 38-39. 30. p.: 43-47. 35. p.: 50-56.

Kipontozódott: Béres (38. p.)

(Mezônybeli dobószázalék: 26/54 48 %, ill. 28/50 56 %. Büntetôk dobószázaléka: 7/9 77 %, ill. 16/18 88 %. Lepattanó: 22, ill. 20. Legtöbb lepattanó: Vilutyté 5, ill. Béres 7. Legtöbb assziszt: Balázs, Donkó,
Sztojkovics 3-3, ill. Orehova 3.)

Pécs felett az égbolt erôsen felhôs volt vasárnap. Az esô szinte egész nap szakadt, sűrű, fekete fellegek vették körbe a várost. Meg a büszkeségét, a bajnokcsapatot. Még az érthetôen ,,hazabeszélô" helyi
műsorfüzet is ,,Ki a gödörbôl!" címet adta újabb kiadványának - tekintettel az elmúlt napok, hetek eseményeire.
Északnyugatabbra sem sokkal derűsebb a helyzet. A GYSEV-ben Bagoly súlyosan, Orehova könnyebben megsérült, ám az irányító nélkül maradó együttes vezetôi azonnal intézkedtek: leigazolták a bosnyák 
Bajkusát, aki már Sopronban készül, de ezúttal nem tartott csapatával az ôszi szezon rangadójára.
Mert negatív elôjelek ide vagy oda, ahhoz kétség sem férhetett, hogy a rendkívül színvonalas magyar nôi bajnokság két gigásza csapott össze az alapszakasz elsô körében. Tudták ezt a szurkolók is, hiszen már
több mint egy órával a feldobás elôtt vagy háromezren ültek a lelátókon, és senki sem gondolt arra, hogy az óraátállítást elmulasztották a helyiek. Készültek a fôszereplôk is: a PVSK csapatának kívánságára
vadonatúj zenére melegítettek a hölgyek, míg a már szombaton megérkezô soproniak ,,összedrótozták" Orekhovát, aki társaival melegített a meccs elôtt.
A kezdés a régi, naposabb pécsi idôket idézte, hiszen Anitics triplával, Vilutyté duplával nyitott. Csakhogy, ugye, változott a helyzet, 1998-ban ez 3-2-es vendégvezetést jelentett, és mivel Anitics otthon érezte magát korábbi kedvenc csarnokában, s Balogh Juditot sem zavarta különösen az a néhány ezer ember, aki kifütyülte, Rátgéber Lászlónak 6-16-nál idôt  kellett kérnie. Érdekesség, hogy eleinte Grubin ôrizte az irányítót játszó Baloghot, ám a jugoszláv légióst már néhány perc után lecserélte az edzôje.
Nem sokkal késôbb a GYSEV is váltott, Orehova gyógyult fel hat nap alatt a korábban három hétre prognosztizált lovaglóizom-sérülésébôl. Hiába, a XX. század végi orvostudomány csodákra képes... Mindkét fél rendkívül szigorúan és jól védekezett, s itt is, ott is láthattunk eleinte remek megmozdulásokat a támadásokban, így aztán rangadóhoz méltó, színvonalas és izgalmas összecsapás zajlott. A GYSEV - a
pontszerzésben és a lepattanógyűjtésben egyaránt remeklô Béresnek köszönhetôen - stabilizálta az elônyét. A hazaiak összeszorított fogakkal küzdöttek és küszködtek - Keller például estében talált a kosárba -, ám az elsô félidôben nem akadt igazán kiemelendô egyéni teljesítmény. Dicséret Donkót illethette Balogh elleni védômunkájáért és Sztojkovicsot a 3499., pécsi színekben megszerzett pontjáért. Még egy sokatmondó adat: az elsô félidô hajrájáig a bírók két pécsi, illetve nyolc soproni faultot fújtak be. Kívülrôl nem tűnt ennyivel szabálytalanabbnak a GYSEV... És hogy ez mit jelentett? A soproniak végig vezetve, 33-29-re
nyerték az elsô félidôt, de azt nyilván pontosan tudhatták Armaghaniék, hogy a részsikert korántsem lehet megünnepelni.
,,Megint tompák vagyunk, ilyen kevés ponttal nem lehet meccset nyerni."
,,Ezzel a bíráskodással nem tudunk mit kezdeni, ez ellen nem tudok tanácsot adni."
Így hangzott a két tréner egymondatos félidei értékelése, és aligha kell hozzáfűzni, hogy melyik nyilatkozat kinek a szájából hangzott el.
A szünet után valamelyest esett a színvonal. Rengeteg hibával, eladott labdával folytatódott a találkozó. Az üdítô kivételt Vilutyté betörései, illetve Béres remek tempói jelentették, és mivel a centerek ekkor
testvériesen megosztoztak a pontokon, hosszú percekig a két csapat közötti különbség sem változott jelentôsen. Közben Béres és Hollósy megkapta negyedik személyi hibáját, Sztojkovics megszerezte 3500.
pécsi pontját, a kezdetben sportszerű közönséget elkapta a küzdelem heve, egyszer egyenlíteni is tudott a PVSK, ám a hajrá, az utolsó három perc már 62-52-es soproni elônnyel kezdôdött. Rátgéber utolsó
fegyverként az egészpályás letámadást vetette be, de ezúttal fegyverletételre kényszerült. A rendkívül fegyelmezetten kosárlabdázó GYSEV meglepôen simán, 75-63-ra nyerte a rangadót.
Márpedig ezzel a gyôzelemmel a hét forduló után is százszázalékos GYSEV - bár még csak az alapszakasz harmadán vagyunk túl - hatalmas lépést tett afelé, hogy a legkedvezôbb pozícióból kezdhesse a rájátszást. Elvégre a nagy rivális ezen a borús pécsi estén már a harmadik vereségét szenvedte el.

Rátgéber László: - Gratulálok a GYSEV-nek, különösen Aniticsnek és Béresnek. Sok helyzetet kihagytunk, és vereségünkkel számunkra behozhatatlannak tűnik a GYSEV elônye. Ennél is jobban sajnálom, hogy a közönségünk csalódottan távozott.

1998. október 26., hétfő 00:00