Hosszas telefonos és internetes egyeztetés után osztrák fotós barátommal megegyeztünk, a Horr Stadion parkolójában találkozunk a meccs elõtt. Ez az Osztrák Államvasútak „jóvoltából“ majdnem meghiúsult, de az utolsó pillanatban azért összejött a találka. A villamoson és a metróban feltûnt, a stadion felé özönlõ szurkolóhad vegyesen, szervezetlenül és teljesen békésen közelíti meg a helyszínt. Jegyet már nem lehetett kapni (teltház - 11.100 nézõ volt már a meccs elõtt két órával), de haverom ravaszsága révén „Látáskárosultaknak“ feliratú jegyet sikerült szereznünk 100 ATS áron (kb. 1900 Ft) - a többi jegy 400 ATS-nél kezdõdött... A beléptetés a gyönyörû, frissen felújított stadionba kultúráltan és gyorsan zajlott.

A nyugati kanyarban az Austria Wien fanatikusai (Fedayn, Brigaden, Bulldogs), míg velük szemben a zöldek (Alte Garde, Ultra Boys, Ultras, Fanatics) helyezkedtek el, az egyenesekben a „nyugdíjasok“, teljesen vegyesen.

A rapidosok Bécs kitakarítását célozták meg jól sikerült koreográfiájukkal, mikor az üdítõsdobozokon ismert „recycling“ jelet és kukássárga kartonokat tartottak fel, majd begyulladt néhány bengáli is. Ezalatt sûrû fekete füst szállt a violák szektorából, melyhez kis klubzászlók hozták az aláfestést. Ennek egyetlen szépséghibája az volt, hogy a zászlókat az egyesület szponzorálta. Érdekes volt még, hogy a játékosok bemutatásakor a Németországban megszokott vezetéknév- keresztnév skandálás zajlott.

A futball fantasztikus volt, mindkét csapat rengeteg helyzetet alakított ki, végül a lilák megérdemelten nyertek 3:2-re. Mindkét tábor jól szurkolt, rudasok, kétrudasok és több dob is bevetésre került, de elég sokat szidták egymást. A második félidõ elején az 5 éves születésnapját ünneplõ Fedayn gyújtott be vagy 100 rakétát egy lila füsttel kombinálva, míg a zöldek fehér füsttel és görögtüzekkel ünnepeltek.

Az elvonulás simán zajlott, pedig a közeli parkokban rengeteg lehetõség nyílt volna összetûzésre a rivális táborok között.