Nekrológ egy iskola bezárására

A Soproni Sportiskola megszûnik. Erre a hírre mindenki felkapja a fejét. Ez sajnos már megmásíthatatlan tény. Országszerte jönnek létre soproni mintára a sportiskolák - itt bezárják a kapukat. Mi, akik annak idején ott bábáskodtunk a megalakulás körül, és az elsõ szárnypróbálgatások viszontagságait túlélve megteremtettük, most csalódottak vagyunk. Nem tudjuk pontosan, mi áll a döntés hátterében, de mindig mindenre lehet magyarázatot találni. Találnak az illetékesek erre is. Mit tudott nyújtani a Sportiskola a városnak? Mit adott eddigi 10 éves életében? Adott magyar bajnokokat, érmeseket, dicsõséget hozva a HÛSÉG VÁROSÁNAK,és nem utolsó sorban otthont adott a sportot szeretõ gyerekeknek, a sportért tenni kész felnõtteknek. 6 szakosztállyal indultunk Németh Gyula igazgatásával, és nemrég bõvült ki az atlétika, torna, ökölvívás, judo, úszás, és vívás a labdarúgással. Most, amikor arról olvashatunk nap mint nap, hogy a kábítószer és a fiatalkori bûnözés mennyi gondot jelent Magyarországon, most jött el az ideje, hogy egy olyan intézményt számoljanak fel, ahol a gyerekek felügyelet mellett olyan emberi értékekkel ismerkedtek meg, mint a küzdeni tudás, akaraterõ, sportszerûség, hazaszeretet. Kellett ez nekünk?
Természetesen az éremnek van másik oldala is. Az önkormányzat nem vonul ki teljesen a megszûnt sportiskola szakosztályainak támogatásából. Továbbra is szerzõdött feltételek között támogatja a sportágakat. De kérdem én, egy ilyen kis városban, mint Sopron, megvannak a feltételei annak, hogy ezek a sportágak saját magukat tartsák el? Az is a világ csodáinak egyike, hogy 4 kosárlabdacsapat küzd a legjobbak között, a labdarúgók is a legfelsõbb osztályban folytatják, és sorolhatnám a sportágakat, nem szeretnék senkit megbántani azzal hogy kimaradt, folytassa a sort mindenki maga...
Vannak érvek, vannak ellenérvek, és az idõ fogja megadni a választ a kérdésre, hogy jó döntés volt-e ez a döntés. Mérlegre tehetjük, hogy mi a fontosabb, az egészség, a sport, vagy egyéb területei az életnek. Mindenkinek megvan a maga válasza, minden bizonnyal mindenki hiszi a saját igazát. Annak idején, amikor a soproni sport egyik legnagyobb válságát élte a rendszerváltozás után, néhányan úgy gondolták, segítsünk talpra állni. Közülük néhányan most úgy gondolják, már más idõk járnak. Bizonyára õk is számot vetnek lelkiismeretükkel, mint ahogy azok is, akik most megpóbálják az úszást, atlétikát, tornát, ökölvívást, judót, vívást, labdarúgást a felszínen tartani és utánpótlást nevelni a magyar sportnak. Aztán a farkastörvények eldöntik, hogy ki éli túl, ki lesz a gyenge, aki kiesik a rostán.  Ki veszít többet? Az biztos, hogy mindenki vesztes..
anagy@sopron.hu