Barokk koncert

A Fidelissima kórus koncertje
A soproni Fidelissima vegyeskar az utóbbi esztendõkben rendszeresen a Soproni Ünnepi Hetek záró hetén lép fel önálló hangversennyel. Ezek sorában a mostani, amelynek helyszíne a Szent Mihály templom volt immár a negyedik alkalomnak számít. Az énekkar barokk koncerttel örvendeztette meg a nagyszámú közönséget.
A hangverseny centrumába a kórus Johann Sebastan Bach: Jesu meine Freude motettáját helyezte, mely kompoziciót két hangszerkíséretes darab vett közre.
A koncertet a kórus egyik tagja Roth Márton orgonamûvész vezette be Nicolaus Bruhns német barokk mester G-dúr prelúdiumával.
Ez után következett egy kevésbé ismert lengyel zeneszerzõ az 1665-1743 között élt Gregor Gorczycki darabja: In virtute tua. Ennek szövege a Zsoltárok könyvébõl (Zsoltárok 20: 2-3) vétetett. Örvendezõ, kis barokk darab ez, amelyben egy continuo és két hegedû kíséri az énekkart. A hegedûszólamokat Bendly Gyöngyi és Pécsváradi Péter játszotta, a continuot Roth Márton.
Az est középpontjába helyezett Johann Sebastan Bach - már említett - 227. jegyzékszámú Jesu meine Freude motettája következett. Ennek a darabnak a szövege szintén a Szentírásból származik, nevezetesen Pál apostol Rómabeliekhez írott levele 8. részének 1-2., illetve 9-11. verseibõl. A szöveg azt a  krisztusi ígéretet tartalmazza, amely szerint aki nem a mindennapi test szerint való dolgok iránt lelkesedik, hanem magasabb eltökéltsége van és olyan dolgokban foglalatos, amelyek értéke nem a világ szerinti mércével fejezhetõ ki, az lélek szerint való. Az ilyen ember élete igazán gazdag és értékes.
Ez a darab azért különleges, mert a zeneszerzõ a motetta tételei közé egy népéneknek, a Jesu meine Freude korálnak versszakait illeszti. Ilyen módon a korál mindig egyszerûen, közérthetõen fogalmazza meg azt amit az apostol szavai nemesebb formában, bonyolultabban szólaltatnak meg. A mû csomópontjaiban a motetta és a korálzene mintegy ötvözõdik és ebbõl a nemes ötvözetbõl csendül ki a mû - Johann Sebastian Bach által megfogalmazott -  üzenete: ha bennetek Krisztus lelke van, akkor az erõ, mely Krisztust föltámasztotta meg fogja õrizni a ti testeteket és szíveteket is. E mûnél a continuo kíséret mellé még egy cselló is társult, amelyet Kelemen Mariann szólaltatott meg.
Antonio Vivaldi olasz barokk zeneszerzõ Gloria címû oratóriuma a mise második - Dicsõség a magasságban Istennek -  kezdetû tételét dolgozza föl. A tizenkét tételes kompozicióban minden mondat egy új tételt kap. Az oratórium elõadásában közremûködött a soproni muzsikusokból alakult kamarazenekar, amelyben a vonóskar mellett oboa, trombita, csembaló continuo is szerepelt. A kompozicióban két budapesti magánénekes, Stibló Anna (szoprán) és Füstös Ildikó (mezzoszoprán) énekelt szólót. Mindhárom darab elõadásában óriási szerepe volt a barokk ún. pozitív orgonának, annak a remek hangszernek, amelyet Varga László budapesti orgonaépítõ mester készített. Ez egy egyedi darab, amelyet a mester maga szállított Sopronba, a hangverseny helyszínére és mindenben tökéletesen megegyezik a barokk idõben használt elõdeivel.

Arany János karnagy a hangverseny után elmondta, hogy Bach motettája a legnehezebb kórusmûvek egyike, ezért óriási megtiszteltetésnek és isteni ajándéknak tartja, hogy ennek a mûnek az elõadásába belefoghattak és több-kevesebb sikerrel az elsõ elõadás elhangzott. Azért is fontos ez a kórus számára, mert büki, majd brémai vendégszereplésüket a közeljövõben az a lipcsei követi majd, amelynek helyszíne a Tamás-templom, az a hely, ahol a zeneszerzõ eredetileg mûvét elképzelte. Isten adjon elegendõ erõt és  kitartást a Fidelissima vegyeskarnak, hogy tervezett eseménydús nyaruk során Sopron jó hírét vigyék a világba.
Szöveg és fotó: Tóth Éva