A buddhizmus szemlélődő ereje a jövő záloga?

A dalai láma látogatása után a nyugati országokban fokozódó érdeklődés fordult a buddhizmus filozófiája felé, amiről - csakúgy, mint az európai ember - a többi kontinensen lakó, s a kereszténység vagy iszlám által behálózott népek vajmi keveset tudtak. Az amerikaiakat is meglepte a láma szerény, szellemes és minden kenetteljesség nélküli modora. „Én csak egyszerű buddhista szerzetes vagyok..." - mondogatta. New York utcáin sokan látták, mosolyogva beszélgetett, a brit egyetemeken szerzett kitűnő angolságával. Televíziós és klub-előadásokra hívták, és akik érintkeztek vele, azok tűnődve emlegették, hogy sosem érezték körülötte azt a „szentfazék"-szerű, elfogódottságot parancsoló felsőbbrendűséget, ami személyiségét - mint nyugati „kollégáit" - hókusz-pókuszokba burkolta volna.

Most egy másik láma - a mindenképpen nyugati külsejű Surya Das - könyve és előadásai világítják meg szó szerint - hisz a láma könyve is ezt a témát választotta - a buddhizmus lényegét, ami felekezeteket összekapcsolva, sőt azok történelmi tradícióira építve és támaszkodva az emberi gondolkodás és a szentnek tartott dolgok felismerésére, eltörli a vallási csoportok különbözőségeit, amikkel azok - keresztény, mohamedán, izraelita, mindegy - egy és ugyanazon cél, az Isten identitásának elérésére, egymással vetélkedve törekednek.

Mi is a buddhizmus? Surya Das láma szerint nem vallás dogmatikai értelemben, mert átöleli a keresztényeket, zsidókat, sőt hitetleneket. Maga Surya Das, aki eredetileg Jeffery Miller névre hallgatott, a hatvanas években vágyait követve Tibetbe vándorolt, ahol éveket szentelt buddhista tanulmányainak a tibeti zen buddhistákkal Ázsiában.

Tanítómestere adta neki a Surya Das nevet, ami „a fény tanítványa", s a láma bejárta tanító- és előadóként Nepált, Indiát és Dél-Franciaországot. Könyve: „A Szentre ébredés: lelki életet építeni, morzsákból..." rendkívüli nemzetközi siker.

Míg minden hit a maga dogmatikáját tartja egyedül üdvözítőnek, és az „eretnek" bélyegét gyorsan ráütik mindenkire, aki az ember csinálta dogmatika valamelyik tézisét másként értelmezi, mint ahogyan azt a kiagyalók paragrafusokba öntötték, addig a buddhizmus Surya Das láma könyve és előadásai szerint az egyes hitfilozófiák kívülről jövő sugalmai helyett magára az emberre bízza, hogy magába mélyedés, meditáció útján jusson el a végső igazságok, a létezés, a „honnan- hová" szentélyeibe. Érdekes, hogy ez a filozófia mennyire párhuzamos a Jézus előtt Honanban született Lao Ce "Tao-Te-King"-jével, amely a"Tao", a legmélyebben fekvő lényeg, megismerésének egyedüli útját a külső benyomások, sőt ismeretek teljes kikapcsolásában látja, mert minden más hatás elvonja az elmét a LÉNYEG tanulmányozásától.

Pedig, pláne akkortájt, Tibet teljesen elszigetelt volt Kínától (részben ma is). Mindenesetre a keleti egzisztenciális filozófiák lényege, hogy a Latabár-féle „sok a duma, dundi" elvet megvetik, viszolyogva attól, hogy itt is, miként a politikában, állandóan mások interpretáljanak, vezéreljenek, előírjanak és félemlítsenek, a lehető legalacsonyabb szintre korlátozva így az egyén szellemiségének szabad szárnyalását. A buddhizmus nem szellemi ügynökség, ahol ilyen vagy amolyan etikai vagy religiózus portékára akarják rávenni a követőket azzal, hogy vagy azt teszed, amit mondok neked, vagy ide meg amoda jutsz!

A buddhizmus nem szétválasztani, hanem közös spirituális elvek alatt egyesíteni szeretné az emberiséget, ezért nem bocsátkozik hitvitákba, nem bírál, nem okoskodik, nem üzen és nem akar felülkerekedni... Rengeteg a katolikusok és főleg a holocaustban szellemi vezetőiket vesztett zsidóság körében a szimpatizáns, a lámák szemináriumokat tartanak a különböző felekezetek számára, ahol nem hitpolitika, hanem az emberek egymáshoz való spirituális viszonya a téma.

Láma Surya Das előadásainak és most megjelent könyvének sikere állandóan növekszik...

Pagony Lajos