|
A más szemével |
|
Mi ez?Lejáratás vagy rosszul titkolt keresztény ellenesség?
„Adakozzanak az
egyházak!"
A német náci
áldozatokat
rehabilitáló szakkörök az egyházak lelkiismeretére
is apellálnak. Az AP amerikai hírügynökség arról számol be, hogy a
német kormánykörök a Római Katolikus Egyházat is rá akarják bírni
a náci kényszermunkatáborok rabszolgáinak kártalanítására.
Otto Lambsdorff, a német kormány megbízottja a náci
munkatáborok kérdéseinek rendezésére azt állítja, hogy a katolikus
egyháznak vállalnia kell a kártalanításra megállapított pénzalap
egy részének előteremtését, miután maga is felelős volt a német
náci munkatáborok univerzális, elvi létezésében.
„A háború utolsó éveiben nem működhetett semmilyen szervezet
kényszermunkások nélkül - mondotta Lambsdorff egy interjú keretében
a „Bild am Sonntag" vasárnap nyilvánosságra hozott cikkében - mert
minden épkézláb, munkaképes a Wehrmachtnak dolgozott..."
Múlt heti médiariportok szerint a katolikus egyház
kényszermunkásokat
használt.
Eszerint Bajorországban 16 orosz és 4 lengyel kényszermunkás 19
francia
hadifogollyal együtt dolgozott. A Német Püspöki Konferencia
jegyzőkönyvei
azt mutatják, hogy a munkások bért kaptak teljesítményükért.
Berlini egyházi személyiségek vizsgálják azt is, vajon
alkalmaztak-e kényszermunkásokat a temetőkben? A hivatalos egyházi
személyiségek nyilatkoztak a"Berliner Morgenpost"-nak, mondván, hogy
mindaddig nem határoznak a kért
kártérítési alapba való hozzájárulás fizetéséről, amíg az igények
reális volta
vizsgálat során nem igazolódott.
A Német Katolikus Egyház úgy nyilatkozott, hogy nem tervez
átalányt fizetni
a kártérítési alapnak, viszont nem zárkózik el attól, hogy a helyi
egyházközségek
adakozzanak.
Azok a hivatalos megbízottak, akik most pontot tesznek erre a
náci rendszer egyik
legutolsó és legördögibb embertelenségére, történelmi dokumentumot
írtak alá,
amely 5 milliárd dolláros kártalanítási alapot létesít a még életben
lévő kényszermunkások
kielégítésére. Az alap pénzt tartalékol azoknak a rabszolgáknak, akik
a
szó szoros
értelmében mindhalálig dolgoztak a koncentrációs táborokban, és
azoknak
a kényszermunkásoknak, akiket elragadtak családjuktól és otthonukból
Kelet-Európában, hogy mozgásban tarthassák a német háborús
gépezetet.
Több, mint 3000 német vállalat ajánlott fel már eddig másfél
milliárdos összeget,
a maradékot a gyáripar és a kormány fogja fedezni.
Azok a törvényhozók, akik - mint például Max Stadler,
szabaddemokrata
képviselő - akik a katolikus egyházat sürgetik, rámutatnak arra, hogy
az
evangélikus
egyház már felajánlott 5 millió dollárt az alapnak.
- Szeretném, ha egy ilyen gesztus (értsd: az egyházi
felajánlás a katolikusok
részéről...) attól függetlenül történne, hogy az Egyház részt vett-e
vagy sem kényszermunkások alkalmazásában - mondotta Ute Vogt, a
német parlament
belügyi
bizottságainak
feje, szociáldemokrata, a Welt am Sonntag vasárnap publikált
cikkében,
mint a
meginterjúvolt politikusok legtekintélyesebbike.
Több, mint egy millió ma még élő kényszermunkás számíthat
pénzre; és a németek
remélik, hogy a folyósításokra még ezévben sor kerül.
Az AP hírügynökség tudósítása alapján összeállította:
Pagony Lajos.
2000. jĂşlius 25., kedd 00:00
|
|
|
