A Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceum túravezetői fakultációs csoportja 1998. december 12-én meglátogatta a Fertő-tó osztrák és magyar oldalának nevezetességeit.

Kirándulás a Fertő-Hanság Nemzeti Parkba

A Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceum túravezetői fakultációs csoportja 1998. december 12-én meglátogatta a Fertő-tó osztrák és magyar oldalának nevezetességeit, megismerkedtek e táj műemlékeivel, és természeti értékeivel. Vezetőik, Bolla Mariann tanárnő és Andrássy Péter tanár úr kérésére írásban foglalták össze a látottakat. A legjobban sikerült beszámolót teljes egészében közre akartuk adni, de látva a színvonalas munkákat úgy döntöttünk, hogy mindegyikből kiemelünk egy-egy részt, így megjelenítve a nagyon jó hangulatú kirándulás részleteit.

“1998. XII. 12-én, reggel 7³⁰-kor indultunk két kisbusszal a Petőfi Színház elől Ausztriába, az osztrák nemzeti parkba. Útvonalunk: Sopron - Fertőd – Pamhagen – Apetlon – Illmitz – Frauenkirchen – Pamhagen – Sopron volt” – írja Kiss Erzsébet. Klavács Krisztina még ennél is precízebben fogalmaz: “Ezen az útvonalon haladva érintjük a Széchenyi család és az Eszterházy család birtokait. Soprontól, keleti irányba megyünk, majd Fertőd után észak felé.”- majd így folytatják: “Először Fertődön álltunk meg a Kisboldogasszony templomnál, amely 1980-ban épült”. “Nincsen harangtornya. Az oltárkép Udvardy Erzsébet festménye, 3 részből áll. A jelenlegi helyén állt egy templom, aminek volt altemploma. Az altemplom meg is maradt, és a mostani templom alatt van. Udvardy Erzsébet festészetére jellemzők az áttűnő festékek, az arany szín használata és a ködfoltok.”

“ A templomban kis ismertető után elénekeltük a Harmatozzatok… című katolikus ádventi éneket. Ezután Pamhagennél átkeltünk a határon. Következő megállóhelyünk Apetlon volt, ahol az Osztrák Nemzeti Park igazgatóság központja van..”(Kiss E.)

“1991-ben (jött létre) a Fertő-tavi Nemzeti Park. 1993-ban hozzácsatolták a Hanságot is. Ugyanebben az évben jött hivatalosan létre az Ausztriával való együttműködés a nemzeti park ügyében. A Fertő-Hanság Nemzeti Park magyarországi igazgatósága Sarródon, a Rév-Kócsagvárban foglal helyet. Az összetétel: Rév-Kócsagvár úgy alakult ki, hogy a Fertő egészen a Kócsagvárig ért, a falu halászai oda jártak halászni. A Fertő apadása során a révet már nem használták. A Kócsagvár a kócsag nevéből ered. Ez a madárfaj a természetvédelem jelképe és a tó területén megtalálható már 10 éve. A Rév- Kócsagvár Európa legnagyobb nádfedeles épülete .” olvashatjuk Krisztina leírásában. További érdekességeket is megtudhatunk tőle:

A kirándulásunkat végigkísérte a jókedv, az együttlét öröme. Voltak, akik sajátos szemszögből nézve különleges dolgokra is felfigyeltek: “Útban Illmitz felé megálltunk az apetloni majorságban, ahol a Hortobágyon elterjedt, de a Hanságban is előforduló szürkemarhán kívül egy kövér libát is megfigyelhettünk..” (Éger Zsófia)

“Apetlonnál a magyar szürkemarhákat néztük meg, az érdeklődés kölcsönös lehetett, hisz a fiatal borjak is bátran közelítettek csoportunk felé. Ugyanitt hallottuk nagy lilikek és fenyőrigók hangját. Illmitzben a nemzeti park információs központjánál már vártak bennünket. Az épület 1300 m² alapterületű, 1996-97. között épült. Nagy meglepetés volt az épületben tapasztalt kellemes meleg, kiderült, hogy a ház fűtését és világítását napenergiával oldották meg. A kiállításon megismerkedhettünk a Fertő és a Tószög madárfajaival. Sok érdekeset tudtunk meg a madarak vonulásáról. Kiderült, hogy vannak nappal és vannak éjszaka vonuló fajok. A vonuló madarak nyári élőhelyükön zsírkészletüket növelik, mivel a repülés sok energiát igényel. 1g zsír 9 kilokalória energiát ad. A madarak hosszú útjukon tartanak pihenőket is, itt táplálkozva feltöltik tartalékaikat. A kiállítás után egy filmet néztünk meg a madarak életéről és a Nemzeti Park

élővilágáról.” “Mikor továbbmentünk következő megállónk, Frauenkirchen felé, a Fertő keleti részén fekvő Tószög mellett haladtunk el. Ez a madárvilágban gazdag terület kisebb-nagyobb tavakból áll. A Frauenkircheni bazilika mindenkit ámulásra késztetett már kívülről is. Belül pedig a barokk pompa minden jegyét magán viselő templom még gyönyörűbbnek tűnt.”- olvashatjuk Takács Tamás útibeszámolójában. A templomról bővebben Kiss Erzsébet is írt:

“A templomról megtudtam, hogy 1335-ben már híres és ismert búcsújáró hely volt. 1529-ben a templomot a törökök lerombolták, ám a kegykép csodálatosan megmaradt. A mai templomot 1695-1702 között építették.” Klavács Kriszti leírásából pedig még azt is megtudhatjuk, hogy az Eszterházyak birtokán álló épületet 1661-ben Eszterházy Pál a ferenceseknek ajándékozta. Az oltáron Jézus, Szent István és Szent Lőrinc szobra áll, hársfából készült kegyszobra pedig az oltár fölött van, és a fraknói várból származik. A szószéket Nagy János 1713-ban ajándékozta a templomnak, a mellékoltárban pedig Thököly Katalin hamvai találhatók.