"Kimondhatjuk konkrétan a véleményünket."

Az Árral Szemben hip-hop csapatnak tavaly jelent meg elsõ, Özönvíz címû albuma, amely egybõl feltûnést keltett szókimondó, ugyanakkor káromkodásoktól mentes szövegeivel.  Korábban is lehetett róluk hallani, azonban a bemutatkozó lemez váratott magára. A VOLT Fesztiválon nagy sikert aratva õk is felléptek.  Az interjú akkor készült; egy része meg is jelent a Kisalföldben, de a teljes beszélgetés egyéb okok miatt csak most lát napvilágot. Íme:

Miért kellett ennyit várni a bemutatkozó albumra?
Benski: Különbözõ okok miatt. Elsõsorban azért, mert komolytalan cégekkel tárgyaltunk, annak ellenére, hogy ezek multinacionális kiadók voltak. Nem éreztük az õ közeledésüket. Ment a hitegetés, a "hívj vissza két hét múlva" választ kaptuk folyamatosan. Pedig mindegyik azt mondta, hogy szükségük van ránk. Kiadónknál ugyanez a dolog pillantok alatt végbement, elküldtük az anyagot, s három nap múlva jött a fax, hogy kiadják a lemezünket.
Bootsie: Sok kezdõ együttes beleesik abba a csapdába, hogy egy harmadik cégnek, egy managmentnek a kezébe helyezi a sorsát, akik kezdetben fût-fát ígérnek, késõbb viszont beleszarnak az egészbe. Mi ezt bevettük. Egy évig voltunk egy mûsorszervezõ-manageri irodánál, ahol gyakorlatilag nem történt semmi, csak eltelt egy év. Mikor mi vettük kézbe az ügyet, utána nagyon gyorsan sikerült lemezszerzõdéshez jutni. 
Egyébként a kiadóval mennyire vagytok megelégedve?
Bootsie: Ahhoz képest, hogy korábban csak rosszat hallottunk róluk, mi még nem csalódtunk. Egyet be kell, hogy valljunk: azért ez annyira nem kassza-mûfaj. Ennek megfelelõen a kiadó is így állt a produkcióhoz.
Benski: Elég alacsony költségvetéssel készültünk el...
Bootsie: Tehát nincs baj a céggel. Most (2000 április - Bill) készítettük el legújabb videóklipünket a Napfény címû számhoz, s a költségek egy részét õk finanszírozták. Szerintem négy klip egy lemezrõl elég jó szám...
Érdekes, amit mondasz: ebbõl a négy klipbõl úgy kettõt lehet látni a tévékben. A Beton klipjét például tegnap éjjel háromkor láttam először a zenét sugárzó csatornán...
Bootsie: Azzal az volt a problémájuk, hogy túl erõszakos. Egyébként mindenre találnak kifogást: vagy túl rappes, vagy túl erõszakos, vagy túl kemény, túl szókimondó, annak ellenére, hogy nem káromkodik az együttes... Most a Napfényre készült a kisfilm, amely pont a Beton ellentéte. Ami azért meglepõ, mert az ilyen típusú csapatok ilyen típusú dalhoz még nem készítettek ilyet. Ez a 12. track a lemezen, onnantól kezdõdik a mélyrepülés...
Igen, a vége felé nagyon lelassultok, pszichedelikussá válik az egész...
Bootsie: Ezt már mondták többen is. Nem lehet végig a betont döngölni, kell a végére egy kis pihenés is.
Benski: Zeneileg próbálunk valamivel eklektikusabbak lenni, építkezni. Nem minimál, folyamatosan ismétlõdõ dolgot akartunk használni alapnak, miként azt Amerikában nagyon sokan csinálják, vagy akár itt Európában is. Bár itt már szerintem sokkal kreatívabb az egész, más metódus szerint dolgoznak. Az a lényege az egész hangzásnak meg szövegvilágnak, hogy ne ez az egybõl érthetõ, tálcán tálalt dolog legyen, hanem mindenki bányássza ki magának azt, ami fontos számára...
Eladási szempontból mennyire sikeres az album?
Bootsie: Lehetett volna jobb is, de ennek is örülünk. Ha vesszük azt a szituációt, hogy Magyarországon majdnem minden rappel foglalkozó elõadó, zenekar jobb eladást, aranylemezt tudott produkálni, akkor nyilvánvalóan nem vagyunk elégedettek. De, ha az alternatív szcénát nézzük, ahová minket szoktak besorolni, akkor nagyon jó. Viszonyítás kérdése.
Számomra az volt érdekes, hogy semmi elõzetes információ nem volt arra vonatkozóan, hogy lemezetek lesz. Se egy maxi, se egy hír; egyszer csak a boltokban volt a produkciótok...
Bootsie: A maxinak az a baja, hogy Magyarországon nem kifizetõdõ, a kiadók csak a rádiók miatt nyomnak ki ilyeneket. Mivel tudták a kiadóban, hogy ez a fajta stílus nem eléggé rádióbarát, ezért már eleve kilõtték ezt a lehetõséget. Azt elfelejtették, hogy a maxira rá lehet rakni különbözõ remixeket, amelyek bár nem a mi ízlésünket tükrözik, de arra jók, hogy a rádiók lejátsszák ezeket...
Benski: Valamilyen módon a kommerszebb világba kellene beépülni, s onnantól kezdve már talán mûködne a dolog. Persze ne higgye senki, hogy például Koncz Zsuzsával fogunk együtt dolgozni. Itt van például Ganxsta Zoliék esete: nekik sikerült médiasztárokká válniuk....
Bootsie: Õk is szívtak másfél évig, a média nem igazán akarta tudomásul venni õket. Egyébként voltak nagyon erõs nézeteltérések közöttünk, a demókon üzengettünk egymásnak, mivel jött valaki a rockvonalból, aki azon kívül, hogy szereti Ice T-t, nem nagyon volt a múltjában rappes dolog. Az elején mindent komolyan gondolt, a lövöldözést, aztán rájött, hogy ez a nagy farkú, macho dolog mennyire bejön, s ráállt erre. Ami, egyébként be is jött, mert azóta sokkal népszerûbb...  (Pont ebben a pillanatban a rádióban megszólalt egy Kartel nóta...) na bumm, kellett róluk beszélnünk...

A megjelenés után néhány héttel viszont megváltatok a harmadik tagtól, Pepitától...
Bootsie: Az együttes kezdetben is két fõbõl állt: Benskibõl, aki rappelt, s a szövegeket írta, és belõlem, aki  pedig az alapokat csináltam, meg sratcheltem. Klasszikus hip-hop felállás volt. '96-ban az elsõ demó kapcsán csatlakozott Pepita a csapathoz, aki egyébként Benskinek volt általános iskolai osztálytársa, s nagyon jó barátságban voltak egészen a kirúgásig. Amire azért volt szükség, mert egyetlen szöveget sem õ írt, amit a lemezen rappelt, de még elõ sem bírta adni azokat rendesen. Tehát olyan nehézségek merültek fel a stúdióban, hogy nem tudta piacképesen elõadni a legütõsebbb nótákat, amiket csípõbõl kellett volna tudnia. Nem volt kreatív. Mi elég teljesítménycentrikus csapat vagyunk, nem mutathatunk a külvilágnak egy bábot. Állandó vendégünk, Brékó szerepelt a lemezen, ezért döntöttünk úgy, hogy vele folytatjuk. Az együttes továbbra is marad kétfõs.
Jó, de miért pont a korongmegjelenés után 4-5 héttel történt meg a dolog? Aki megveszi a produkciót, hallhatja Pepita hangját is...
Benski: Igaz, elég kritikus idõszakban történt meg a kirakás, de nem volt visszaút.  A Brékóval egy sokkal dinamikusabb párost alkotunk a színpadon, s a közönség minimális részét érdekli, hogy miért nincs velünk Pepita.
Brékó: Mi vagyunk a dinamit duó...
Bootsie: A kettes korongon egyébként sem szántunk volna neki szerepet, annyira nehézkesen ment a munka... az egésznek nem volt jövõje.

Gondolom,  ti nem „fõállásban” foglalkoztok a szövegeléssel...
Benski: Én tavaly végeztem el a fõiskolát. Most egy sajtófigyelõ cégnél mint médiaelemzõ dolgozom. Tulajdonképpen ilyen szakon végeztem el az iskolát is.
Bootsie: Én tanulok. A JATE kommunikáció- elmélet szakának vagyok másodéves hallgatója.
Brékó: (Aki idáig csendes résztvevõje volt az interjúnak.) Jelenleg kamionsofõr vagyok, de most akarok szakmát változtatni.  Egyébként Bootsie segítségével készítettem egy raplemezt, ami kicsit poposabb, könnyebben emészthetõ, mint az ÁSZ.  Nagyon sokat köszönhetek a Benskiéknek, ha õk nem lennének, valószínûleg nem jutottam volna el idáig...

Milyen szerintetek a hazai rap-élet? Elég sok rap-album jelent / jelenik meg mostanában. Szerintetek mennyire bírja el ezt a vásárlóréteg?
Bootsie: Nehezen. Ennek a célközönségnek egyébként sincs nagyon sok pénze, egymás közt másolják a produkciókat, amelynek a hatása mind a zenekarokon csapódik le. Egyébként most rengeteg album fog megjelenni. Robby D., azaz a Zoltán Erika férje, Moha a full-extra nyálas ex-Happy Gang majom...
Benski: Ezek hiteltelen figurák, akik nem tudnak énekelni, s azt hiszik, hogy itt csak nyomni kell a vakert. Pedig itt abszolút teljesen más koncepció van, egészen más képességek kellenek. Nem arról van szó, hogy a pinák, meg a nem tudom, mi csoda. Erre ott van a Zolee, kicsit durvább változatban a Dopeman, nagyon leegyszerûsített verzióban pedig a TKO. Ezt a dolgot szerintem már véglegesen kiaknázták.
Bootsie: Nem tudom, ki az a Robby D.. Producer? Táncoktató? Bohóc? Ugyanez a helyzet a Mohával kapcsolatban. Ezek végigrabolták az országot a nagyon buta, primitív, ostoba produkcióikkal, olyan értelemben, hogy elmentek száz helyre haknizni, bevasalták a lét, most meg rájöttek, hogy rappelni kell, mert most ez a menõ...

Említettétek a második produkciót. Mikorra várható?
Bootsie: Nyáron vesszük fel, s az õsszel jelenik meg. Folytatása lesz az elsõ anyagnak, csak korszerûbb lesz a hangzás.
Benski: Bizonyos szempontból az elsõ korong megjelenésekor már kész volt a következõ egy része is. Nagyon sok régi, 4-5 éves dalunk volt a bemutatkozón, amelyeket szerettünk volna normális körülmények között megörökíteni. A második valószínûleg dühösebb lesz, s a félreértések elkerülése érdekében személyekre is célozhatjuk a kritikáinkat.  Kimondhatjuk konkrétan a véleményünket.

Bill