" ez a lemez rossz, de még annál is"

Ha  egy  mondattal  kellene jellemezni a Happy  Gang  legújabb albumát,  csak ennyit lehetne róla mondani: ez a lemez  rossz,
de még annál is. A zene, a szöveg valami elképesztően bugyuta, néhány gyerekdalban épületesebb sorok szerepelnek, mint a
Te + Én című hanganyagon. Hiszen  mit szóljon az ember, ha már az album elején  hallható világsláger   bevezető   taktusaiban  eképp   szövegelnek:   "Mindenkinek   egy  a  vágya,  hogy  teljesüljön   legmerészebb kívánsága. Álmodozzunk, mert az olyan jó, a dalunk újra  neked szól."   Világos.  Aztán menjünk ki az utcára,  s  ordibáljuk, hogy "szeretlek, hallgass meg".
Eközben  valami hihetetlenül egyszerűen megkomponált háttérzaj szól.  Néha azért vannak jó pillanatok, csak "Hohó,  ezt már hallottam valahol" kezdetű mondatok hangzanak el a zenerajongó szájából. Azonban hiába keresi a borítón, zeneszerzőként  csak Móré  Tamás,  ismertebb nevén Vitamin van feltüntetve.  A  13. lemezzáró  megasláger, effektíve bónusznóta,  a  kitűnő  olasz szerzemény   ungarische  feldolgozása,  Sokáig  voltam   távol címmel.  Zárójelben azért odaírták, hogy "Sörsátor  remix", hiszen,  ha  eddig nem esett le a hallgatónak, hogy  miért  is született  + a korong, megvan: úgy a tizedik sör elfogyasztása után a sátorban lehet teljesen artikulálatlanul ordibálni.

EMEM