A Manhattan megváltozott. Effektíve felnőtt. A napokban megjelent Hetedik albumukon már nem egy énekegyüttest hallhat a nagyérdemű, hanem egy együtt gondolkodó, zeneileg azonos hullámhosszon lévő, igazi zenészekből álló csapatot, amely elkészített egy zeneileg egységes albumot. Persze a Manhattan zenében  mindig is jót alkotott ( csak a szövegek voltak néha  borzalmasak), talán a tavalyi album kivételével, amely egyfajta ebből is egy picit, meg abból is egy picit jellegű album volt, s nem tudták eldönteni, hogy a Magyar No Mercy akarnak-e lenni, vagy a külföldi nyálcsapatok hazai mintája. Igaz, a formáció kezdeti sikereit olyan nevek tették lehetővé, mint Holló József, a világhírű R-Go zseniális billentyűse, s a -nemkevésbé kiváló-, szintén ex-r-gos Kozma Tibor gitáros.
Elég nehezen született meg ez a recenzió. Rengeteg információ zúdult a cikkíróra, például, hogy ez a korong Magyarország első Dolby surround technikával felvett albuma ( nagyon jól szól), s keverték a régi stílust a harmonikus technóval. S tényleg: sikerült új stílust megalkotniuk, amely zeneileg igényes, de megfelelő szinten populáris. Elég veszélyes egy művelet: hazánkban is többen megbuktak, mikor az adott előadó új produkcióján másféle muzsikát játszott. Éltes korú hallgatók talán emlékeznek Szikora Róbert R-Go Proletars nevű csapatára, amely zeneileg nagyon jó volt, csak mást szoktak meg Szikorától...
Persze a Manhattan esetében nem ilyen nagy a változás, de azért elég feltűnő. Rögtön az első, videóklipesített " A szerelem az ennyit ér", első taktusaiban egy kemény, torzított gitárt hallhatunk. Amúgy ez a leggyengébb dal az egész lemezen ( Jó lenne, ha valaki megírná, hogy klipnótának miért mindig az album kevésbé jó dalát választják ki.) Na, de ezután jönnek a jó pillanatok: a 4., "Egy szó" című szám ( A szöveg közhelyszerűsége ellenére.), aztán az eléggé exoticos "Hiányzol", valamint az előbb említett csapat stílusát és népies ízeket vegyítő Igazi föld ( Talán nem véletlenül, hiszen Vilmányi Gábor korábban ebben a csapatban pengette a gitárt.) A címadó Hetedik pedig mintha csak egy külföldi slágerlistáról lépett volna elő.
Van egy másik gyengébben sikerült szerzemény, illetve átdolgozás, hiszen a "Rossz vagyok" az első lemezen szerepelt már. A mostani verzió nem üt annyira, mint elődje.
Állítólag a hetedik év a legkritikusabb egy kapcsolat életében. A Manhattan hét évvel ezelőtt alakult, ez a hetedik lemez. Nagy kérdés: vajon mennyire értékeli a közönség a váltást? A választ csak úgy egy év múlva tudhatjuk meg...

1998. december 08., kedd 00:00