CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. május 14., kedd, Bonifác napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

ZeneBona  

Szikora Róbert ismét váltott

Kapaszkodj!

Szikora Róbert egy kivételével idáig mindig sikeresen tudott váltani: 1973-ban a Fermbõl átment a Hungáriába, sikerült; 82-ben megalakította saját zenekarát, az R-Got, abszolút siker. 1989- ben létrehozta a Proletarst, na ez az egy nagyon nem jött be. 1990-ben kicsit vissza a régi stílushoz, némileg módosult változatban, sikerült.  Miért írom le mindezt? Mert Robi ismét váltott: vadonatúj dalokból álló albumán  kicsit Beatles-es, kicsit Queen-es rockzene hallható...
Ilyen nehezen még soha nem írtam recenziót. A korongot kb. három hete hallgatom, de nem igazán tudom hova rakni: én Robi dalain, szövegein nõttem fel, és igaz, hogy az utóbbi idõben hasonló stílusú lemezeket hallgatok, de azért egészen másfajta dalokat vártam volna tõle.
Amikor elõször meghallgattam a korongot, egybõl beugrott a  feloszlás (1994) elõtti utolsó R-Go szám, a Szerelem az, amit annak érzel címû kompozíció, amely hangszerelésében, soundjában ugyanolyan, mint a friss alkotáson hallható szerzemények némelyike.
Kezdõdik a lemez rögtön egy elég erõteljesen a gombafejûek muzsikájára hasonlító kompozícióval (Kapaszkodj!), amelyrõl aztán késõbb kiderül, hogy a leggyengébb a 13 szerzemény közül. Rossz választás. Viszont ezek után eléggé egy színvonalon megy a korong. Nagyon sok gitár, kevés, ám nagyon jó helyen megszólaló orgona (!), furulya (!) hallható a dalokban. Erre a lemezre is írt Robi egy megfelelõ szinten érzelmes lassú dalt, amely méltó utódja a Szeretlek is + nem is, a Rég várok valakire, vagy a Látod, így sikerült címû számoknak. (Ahogyan õ tudott szeretni) Igazán nagy, elsõ hallgatás után is ütõ dal csak egy található: Az ördög is angyal címû, nagyon jól felépítettkompozíció, amelynek külön érdekessége, hogy refrénjét egy hölgy énekli, valami zseniálisan. Vagy Fehér Adrienn, vagy Jónás Andi volt az elkövetõje. (A borítón nincs külön feltüntetve személye.)
Ugyanakkor kérdéses, hogy mi volt ezzel a produkcióval Robi célja. Két dolog vetõdik fel: vagy már nem igazán érdekli a rajongók igényeinek kiszolgálása,vagy egyszerûen szeretne kibújni bõrébõl, s úgymond visszatérni amatõr éveinek zenéjéhez. Ki tudja? Egy biztos: rajongóit sikerült ledöbbenteni ezzel az alkotással. Nagyon.
Bill
 



2000. április 30., vasárnap 00:00


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület