Hullócsillagok novemberben...

Ismét eltelt egy év. Már csak homályos emlékképek vannak bennem a tavalyi Leonida-megfigyelésről. Éjjeli telefonok az ország különböző területéről, hogy Sopronban tiszta-e az ég (sajnos, a maximum éjjelén csak hajnalban volt az), a leonidak levelezőlistára érkező több száz helyzetjelentő e-mail, próbálkozások és sikeres észlelések az egész ország területén. És most újból itt vannak...

Ha derült éjszakán hosszabb ideig figyeljük az égboltot, akkor felvillanó fényes csíkokat láthatunk. Ezek a meteorok, amiket a nép "hullócsillagoknak" nevezett el. A meteor elnevezés görögül "ég és föld között lebegő"-t jelent. A valóságban ezek nem csillagok, hanem parányi "porszemcsék". Nagy többségük mindössze 0.001-1 g tömegű, méretük 0.01 mm-től a néhány cm-ig terjed. De ennél lényegesen nagyobbak is előfordulhatnak. A világűrben kószáló, vagy valamely elliptikus pályán keringő részecskék - a meteoroidok - néha összetalálkoznak a Földdel és belépnek a légkörbe. A légkörbe beérkező meteoroidot nevezzük meteornak. Az egyre sűrűsödő levegőrétegben erős fékezőhatás éri. Emiatt a környező levegő, sőt maga a részecske is felizzik, ún. meteorjelenséget látunk. A meteorok nagyobb része ekkor teljesen megsemmisül, mikroszkópikus méretű porrá omlik szét. A nagyobb darabok viszont földet érhetnek - ezeket meteoritoknak nevezzük.

Egy 30-40 km/s sebességű, 0.1 g tömegű meteoroid kb. 0 (nulla) magnitúdós fényjelenséget képes okozni. Ez a fényesség megegyezik a nyári égbolton látható legfényesebb csillag (ez a Vega a Lyra csillagképben) látszó fényességével. Egy 10 cm átmérőjű meteor viszont már akár telihold fényességű látványt produkál.
Amikor egy üstökös a Nap közelében felmelegszik, szublimáló gázai sok port repítenek ki az űrbe. A porszemcsék (meteoroidok) a szülő égitestéhez hasonló, de attól kissé eltérő pályára kerülnek - ezek csoportját nevezzük meteorrajnak. Egy meteorraj tagjait csak akkor láthatjuk, ha a raj metszi a földpályát. Ilyenkor bolygónk légkörében felizzanak a szemcsék.

A Leonida meteorraj szülőobjektuma a 55P/Tempel-Tuttle üstökös. A Leonida meteorraj diffúz összetevőjével minden év novemberében találkozunk. A raj sűrűbb felhőivel azonban csak akkor, amikor az üstökös is napközelben jár. Erre 33 évente kerül sor. Így, bár minden év novemberében láthatunk néhány leonida meteort, az igazi záporra kb. 33 évente kerül sor. Azért nevezzük Leonidáknak ezeket a meteorokat, mert úgy tűnik, mintha a csillagos égbnolton mindegyik egy irányból - a Leo (Oroszlán) csillagkép felől - érkezne.
 

Habár a meteorraj maximumát idén 2000. november 18-án helyi idő szerint 4:43-ra teszik, mégis érdemes előtte és utána is kimenni és kémlelni az eget. Hiszen nem biztos, hogy pontosak a számítások és becslések.  Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy az Oroszlán csillagkép az éjszaka második felében látható az égen - azaz éjfél után két-három órától érdemes kimenni.

Leonidák maximuma

2000. nov 18. 03:44 ZHR 30? Láthatóság:  Ny. Afrika, Ny. Európa, D. Amerika
2000. nov 18. 07:51 ZHR 20? Láthatóság: ÉNy Dél Amerika

Az órák UT-ben értendők, azaz Magyarországon 1 órát hozzá kell adni!
(Az ún. ZHR érték megadja az egy óra alatt, ideális körülmények esetén látható hullócsillagok számát.)
 
 

Szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy 2000. november 18-án a Stella Sopron észlelőhétvégét szervez Sopronban! További információk találhatók a http://stella.sopron.hu oldalon!

Mindenkinek derült eget és jó észlelést kívánok a hétvégére!

Bacsi