CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. november 22., pĂ©ntek, Cecília napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Űrvadász  

Célpontban a Mars

Egy titkosított űrszonda történelmi története

Amikor Hruscsov elszólta magát

Most olyanról fogtok olvasni, amiről még a történelemkönyvek sem emlékeznek meg. Nyikita Szergejevics Hruscsov szovjet pártfőtitkár - Sztálin utóda - az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) egyik ülésén olyat mondott, amit később megbánt.

Minderre 1960. szeptemberében került sor. (Ez volt az a közgyűlés, ahol Hruscsov a cipőjével elkezdett dobolni az asztalon - az amerikai üzleti érzékre vall, hogy néhány héttel az esemény után cipőjüket kopogtató Hruscsov-babákat lehetett kapni a boltokban -.)

Hruscsov ezen az értekezleten jelentette be, hogy nemsokára elindítják a világ első bolygóközi űrszondáját, melynek úti célja a Mars bolygó lesz.

Az ENSZ-ben a Keleti Blokk országai - köztük hazánk képviselője, Kádár János - hatalmas lelkesedéssel tapsoltak az újabb kommunista diadalnak (habár még semmi nem történt). Hiába, Hruscsov szeretett dicsekedni!

Hruscsov elszólta magát, mert még nem ért véget a közgyűlés, amikor az űrszonda a kilövés pillanatában (1960. október 10-én) felrobbant. A Kreml és személyesen Hruscsov elrendelte az azonnali hírzárlatot: 30 éven keresztül titkosították az eseményt.

A Szovjetunió megszűntével derült ki, hogy a szovjetek összesen (legalábbis a szerzőnek e cikk megírásakor ismert adatai szerint) kilenc Mars-szondát és több tucat űrszondát titkosítottak.

Ezek, sorrendben: Marsznyik-1 (1960. október 10.), Marsznyik-2 (1960. október 14.), Marsz 1962A (1962. október 24.), Marsz 1962B (1962. november 4.), Zond 1964A (1964. június 4.), Marsz 1967A (1967. március 27.), Marsz 1969A (1969. március 27.), Marsz 1969B (1969. április 14.), Kozmosz-419 (1971. május 10.). (Megjegyzés: a Marsznyik-1 és –2 elnevezéseket a “mai” oroszok adták, hiszen – még ha a szondák sikertelenek is voltak -, ezek voltak az első Mars-kutató feladattal megbízott ember alkotta készítmények. Elvileg tehát helyesebb lenne Marsz 1960A-nak nevezni, de ez valóban “nem méltó az elsőhöz”. A Kozmosz-419-cel kapcsolatban pedig csak annyi, hogy a szonda létét nem titkolták, viszont olyan félretájékoztatást adtak, miszerint a “műhold”-ról van szó, ami sajnos csak néhány napig keringett az űrben. Feladata még a Szovjetunió felbomlása előtt kiderült, azonban sokáig ezt is titkolták.)

Horvai Ferenc



1999. október 15., péntek 00:00


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület