Teljes napfogyatkozas

Az utóbbi idõben már nagyon sok helyen hallhattunk, olvashattunk az ezredvég napfogyatkozásáról. A mostani cikk az elsõ rész a napfogyatkozást bemutató sorozatban. A tervek szerint minden hónapban megjelenne egy-egy írás a napfogyatkozással kapcsolatban. Persze minél kisebb dátumot fog jelezni a kezdõlapon található számláló, annál gyakrabban találkozhatunk majd ilyen témájú írásokkal…

Nagyon régen (több, mint 150 éve) fordult az elõ, hogy a magyar embernek csak ki kellett néznie az ablakon ahhoz, hogy teljes napfogyatkozást lásson. Természetesen azóta volt néhány tucat a világon, de maga a jelenség nagyon ritka - ezért is örvend nagy népszerûségnek. A csillagászok - fõleg az amatõrcsillagászok -, már hónapokkal, sõt talán még évekkel korábban elkezdenek készülni rá, felszereléseiket bõvítik, útvonalat készítenek, pénzt adnak ki, hogy végül az õserdõben, sivatagban, jégmezõkön kémlelve szemügyre vegyék a mindössze egy-két perces csodát.

Mert mi is az a teljes napfogyatkozás? Mi a napfogyatkozás, és mitõl különbözik a kettõ egymástól?

Csillagászati értelemben azokat a jelenségeket nevezzük fogyatkozásnak, , amikor valamely égitestnek nem az egész korongját látjuk, hanem azt a megfigyelõ elõl egy másik égitest részben vagy teljesen eltakarja. (Így tehát beszélhetünk Jupiter-fogyatkozásról, Szaturnusz-fogyatkozásról…) De az is elõfordulhat, hogy a Földdel egy vonalba esik egy égitest a maga holdjával, vagy egy belsõ bolygó a Nappal, a Hold és egy bolygó, stb… Ezeket nem fogyatkozásoknak, hanem átvonulásoknak, fedéseknek nevezik a szakértõk, pedig ugyanaz történik, mint a Hold- és napfogyatkozások esetében. De hát a csillagászok már csak ilyenek. J

Köztudott, hogy a Föld kering a Nap körül, illetve a Hold kering a Föld körül. Az olvasóban felmerülhet az a kérdés, hogy akkor miért nincs minden hónapban napfogyatkozás? A válasz: A Föld kering a Nap körül, a Hold pedig a Föld körül, csak nem ugyanabban a pályasíkban. Ha ugyanis így lenne, akkor minden hónapban lehetne napfogyatkozást látni az ablakunkból, ha éppen nappal van. Ha azonban ekkor az árnyékos (értsd. éjjeli) oldalon lennénk, akkor holdfogyatkozást tapasztalhatnánk. Ez azonban nincsen így, tekintve, hogy legutoljára 1991-ben volt teljes napfogyatkozás, és nem a múlt hónapban. Ugyanis a Hold pályája bizonyos szöget zár be a Földével, vagyis valamikor a pályasík felett halad, valamikor pedig alatta. Fogyatkozás tehát csak akkor következhet be, ha a Hold azon a ponton halad át, amely a éppen egy síkon van a Föld Nap körül leírt pályájával. Csak érdekességként: a fenti ún. csomópontok eltolódhatnak, ezért nem éves a periódusa a fogyatkozásnak…

Bacsárdi László