Az Intranet tervezése

A gyűrű (alakú) topológia esetén a hálózatnak nincs végcsatlakozása, ami azt jelenti, hogy a hálózat egy folyamatos (megszakítás nélküli, de szükségszerűen kört képező) gyűrű, amelyen az adat az egyik node- ról a másikhoz halad. A gyűrű topológia esetén a hálózat bármely pontjáról elindulva végül visszatérünk a kiindulóponthoz, mert a gyűrű topológia esetén az adat csak egy irányba áramlik. A gyűrű topológiánál az adattovábbítás a gyűrű mentéén node-ról node-ra történik. Mindegyik node veszi az adatjelet, elemzi az adatokat, és ha az üzenet másik gép részére szól, akkor az adatot a gyűrű mentén a következő node-hoz továbbítja. A gyűrű topológia használatával több node-ot csatlakoztathatunk a hálózathoz, mint a másik kettővel lehetne, mert minden egyes node megvizsgálja az adatot, és mielőtt az adatjelet a következő számítógéphez elküldené, kondícionálja (megtisztítja a zajoktól) és fel is erősíti azt. Ezért aztán, miközben az adat a gyűrű topológiájú hálózaton az egyik node-ról másikhoz halad, kisebb a jelveszteség, mint a busz, vagy a csillag topológiáknál. A hálózattervezők gyakran gyűrű topológiát használnak olyan hálózatok tervezéséhez, amelyek nagy földrajzi távolságokat fednek le, s a csillag topológia megvalósítása nehézkes lenne. A csillag topológiától eltérően a gyűrű topológia folyamatos (megszakítás nélküli) útvonalat igényel a hálózat összes számítógépe között. A gyűrű bármely részén fellépő szakadás hatására a teljes adatátvitel leáll. A hálózattervezők a meghibásodások ellen néha tartalék útvonalak kialakításával védekeznek. A gyűrű topológia egy másik gyenge pontja az, hogy mivel az adat a hálózat minden számítógépén áthalad, a felhasználók illetéktelenül is hozzáférhetnek a gyűrűn közlekedő adatokhoz.