Előkelő helyen a hazai számítástechnikai oktatás

Elõkelõ helyen a hazai számítástechnikai oktatás

Magyarország az elõkelõ hetedik helyen áll a világon, a régióban pedig elsõ az Európai (a tengerentúlon Nemzetközi) Számítógép-használói Jogosítványt (ECDL) megszerzõk számát tekintve. Bevezetése, 1997 júliusa óta hazánkban 18 ezer regisztráció mellett közel 10 ezren teljesítették az összes modult. A napokban a kormányzat több ízben hangsúlyozta az informatikai írásbeliség fontosságát, így várhatóan egyre nagyobb keletje lesz a 25 országban elismert, a számítógépes és internetes ismereteket igazoló bizonyítványnak.
 

Becslések szerint 2004-re világszerte mintegy 5 millióan szereznek Európai Számítógép-használói Jogosítványt (ECDL), s a következõ években várhatóan Magyarországon is fokozódik az érdeklõdés a 25 országban elismert bizonyítvány iránt. Annál is inkább, mivel a kormányzat mostanra úgy tûnik, felismerte az informatika fontosságát, amit bizonyít, hogy e területre kormánybiztost is ki kíván nevezni. Magyarországon egyébként az ECDL kormányhatározat alapján minõsített köztisztviselõi képzés, és része az Oktatási Minisztérium pedagógus-továbbképzési programjának is.
A magyarországi ECDL programban 1997 júniusa óta mintegy 18 ezren regisztráltatták magukat, s közülük közel 10 ezren mind a hét vizsgát teljesítették is. Ezzel hazánk a régióban az elsõ, és a 25, a programhoz csatlakozott ország közül pedig a hetedik helyet szerezte meg, s csak olyan államok elõzik meg, mint Svédország, Dánia, az Egyesült Királyság, Norvégia, írország és Ausztria.
A nemzetközi ECDL Alapítvány hazai képviselõje a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT). Az NJSZT által akkreditált több mint 120 hazai vizsgaközpontban a jelentkezõk többek között szövegszerkesztõi, adatbáziskezelõi, táblázatkezelõi és internetes modulokat végezhetnek el. Az ECDL mindenki számára elõnyös, független és minõségorientált rendszer.
 

1. Modul- Információ-technológiai alapfogalmak
2. Modul - A számítógép használata és a fájlok kezelése
3. Modul - Szövegszerkesztés
4. Modul - Táblázatkezelés
5. Modul - Adatbázis-kezelés
6. Modul - Prezentáció és rajzolás
7. Modul - Hálózatok
 

A vizsgázók által fizetendõ díjak 2000. február 1-jétõl
Regisztrációs díj:
Alapdíj: 7500 Ft
Nappali tagozatos diákok számára 5500 Ft (csak a diákakcióhoz csatlakozott vizsgaközpontoknál érvényes)
Teljes vizsgamentességet élvezõk számára: 10.000 Ft
Teljes vizsgamentességet élvezõ diákok számára: 8000 Ft.

A vizsgadíjak és a tanfolyamok árát a vizsgaközpontok határozzák meg. Kivételt képeznek a diákakcióhoz csatlakozó központok, ahol a vizsgadíj diákok számára megfelelõ számú jelentkezõ esetén egységesen max. 1200 Ft.
 
 

1999. december 31-i adatok szerint Magyarországon 121 akkreditált vizsgaközpont mûködik, amelyek megoszlása (Budapest kivételével, ahol a központok 37%-a található) országosan viszonylag egyenletes, a hálózat minden megyére kiterjed: Nógrád megyében 1%, Bács és Szolnok megyében 2-2 %, a többi megyében átlagosan az összes vizsgaközpont 3-4%-a mûködik.
Ami a már a cikkben említett 14757 regisztrált hallgató területi megoszlását illeti, elmondhatjuk, hogy Budapest után (36%, azaz 5248 hallgató) a sorban az észak-dunántúli régió következik 20%-kal (2882 hallgató), azt követi Dél-Dunántúl 15%-kal, azaz 2216 fõvel, az Alföld 13%-kal, azaz 1934 fõvel, Észak-Magyarország 11%-kal, azaz 1636 fõvel, végül Pest megye 5%-kal, vagyis összesen 794 regisztrált hallgatóval.
Az elsõ féléves adatokkal összehasonlítva megyénként jelentõs hallgatószám-növekedés figyelhetõ meg: Békés megyében például 83, Csongrád és Vas megyében több mint 70 %-kal nõtt meg a regisztrált hallgatók aránya. A sorból csak Gyõr-Moson-Sopron megye „lóg ki": ez az egyetlen megye, ahol ez az arány csökkent, mégpedig jelentõs mértékben, 34 %-kal!
A vizsgaközpontok közül a legeredményesebbnek a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Fõiskolája bizonyult: mivel az intézmény a hallgatók számára kötelezõen elõírta az egyes modulvizsgákat, az iskola 1999. december 31-ig 1061 hallgatót regisztrált.
Ezen felül számos egyéb vizsgaközpont is dicsekedhet több száz hallgatóval: példaként említjük a Pécsi Regionális Munkaerõ-fejlesztõ és Képzõ Központot, a budapesti Károly Róbert Általános Iskolát és Kereskedelmi Szakközépiskolát, a szintén budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikumot, vagy a Székesfehérvári Regionális Munkaerõ-fejlesztõ és Képzõ Központot.
A regisztrációk számának idõbeli megoszlását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legtöbben (1582 fõ) novemberben szánták el magukat a vizsgázásra, a legkisebb hajlandóság pedig augusztusban mutatkozott, amikor mindössze 597-en váltottak vizsgakártyát.
Érdekes (ugyanakkor érthetõ), hogy ezzel szemben a bizonyítványt megszerzõk (azaz valamennyi vizsgát teljesítõk) száma az iskolai tanév végén, júniusban volt a legnagyobb: abban a hónapban 992-en kapták kézhez a jogosítványt, míg augusztusban nem csoda, hogy mindössze 379-en.