Pünkösdről nem igazán ünnepi hangnemben

Jn 15.26-27 Jn 16.12-15 Ha eljön a Vigasztaló, akit az Atyától küldök, az Igazság Lelke, aki az Atyától származik, ő majd tanúságot tesz rólam. Tegyetek ti is tanúságot rólam, hiszen kezdettől fogva velem voltatok. Még sok mondanivalóm volna, de nem vagytok hozzá elég erősek. Hanem amikor eljön az Igazság Lelke, ő majd elvezet benneteket a teljes igazságra. Nem magától fog beszélni, hanem azt mondja el, amit hall, és a jövendőt fogja hirdetni nektek. Megdicsőít engem, mert az enyémből kapja, amit majd hirdet nektek. Minden, ami az Atyáé, az enyém is. Azért mondtam, hogy az enyémből kapja, amit majd hirdet nektek.
Sok minden hamisítható. Pünkösd is. Aki nem tud különbséget tenni mondjuk Rubljov és egy darab magyar színezett deszka között, attól milyen joggal várjuk el azt, hogy biztos legyen: a megfelelőt, a mennyei lángot, a mellette lakó másfél mázsájával szembeni bátorságot kapta, azt valóban birtokolja még akkor is, ha a szomszéd sóderdombocskáját egy centivel sem tudja odébb "nyomni" és megvakul még aznap a methylalkoholtól a sarki zugkocsmában.
Hamisítják már a Lelket is? Nem! Bántják nélkülem is eleget a lelkiségi mozgalmak egyikét-másikát. Nem szeretnék a sorba beállni.
Csak annyit szeretnék mondani, hogy Pünkösd is az egésznek a része. Fontos és ugyanolyan személyformáló erő, mint a többi szentség, ami után, ha igazi és hatékony, nem lehet ugyanúgy tovább élni, mint annak előtte, mondjuk lángok és szél nélkül sem.
A teljes igazsággal pedig csak óvatosan. Az Igazság nem a szomszéd pletykáinak valós alapjait, sőt azok kibővülését jelenti, hanem Annak a teljesebb megismerését, Aki az Út, az Igazság és az Élet.
A feszeszt továbbra sem ajánlanám, de azért nézzünk időnként a "kölcsönkapott" tekintettel arra a sóderre, amit éppen a mi kapunk elé rakott le tévedésből a fuvaros. Vagy a sóder, vagy a lelkünk esetleg megmozdul. Lehet, hogy tényleg Pünkösd volt?
- DI -

2000. jĂşnius 06., kedd 00:00