Kevés félelmetesebb helyzet van, mint nyílt vízen, éjszaka hajózni. Még a Balatonon is hatalmába keríti ez embert egy megfoghatatlan érzés, pedig ott a két part fényfűzére legalább támpontot jelent, hogy merre is járunk. De még így is többnyire a teljes váratlanságban csap le a csónakra a legkisebb szél és művel sokszor csak a legtapasztaltabbak számára megoldható dolgokat. (Még az előre bejelentett napfogyatkozás pánikkeltő hatását is szakemberek elemzik a TV-ben. Forgalomkorlátozással, utasítás-özönnel kell számolnunk.)
A mások oldalról pedig ott van az égbolt a maga óriási (és szilárd alapot ugyancsak nem adó) voltában a fejek felett. Aki már átélt hasonló helyzetet és elképzeli a két part között egy ember felbukkanását, aki csak úgy lépdel a hullámokon – minden előzetes bejelentés nélkül – az megérti a tanítványok viselkedését. Péter mindenképpen különleges; emberi és valamiképpen több is hitével és megingathatóságával. Jézus pedig szavakkal és tapasztalattal "neveli" a feladatra, amit neki szánt. A hitvallás csak a következő megingásig szól – akárcsak nálunk. Talán a legfontosabb, hogy ne felejtsük el egy pillanatra sem azt, Aki a legváratlanabb helyzetekben is feltűnik életünkben, hogy számunkra megmagyarázhatatlanul bizonyítékul a "vízen járasson" és amikor merülünk, a kezét nyújtsa felénk.