Humorosan, szelektív nagyothallásnak nevezzük azon gyerekek látszólagos halláscsökkenését, akik valamit képesek egészen halkan is meghallani, más viszont még kiabálva sem jut el a tudatukhoz.
Valami ilyen nagyothallásban szenved a felnőttek jelentős része is, aki hazulról eltávozva gondosan bezárja az ajtó összes zárját ( ma már a három-négy sem ritkaság), a tehetősebbek bekapcsolják a riasztót, amely vijjogásával többnyire a békés szomszédokat ijesztgeti.
Vajon meghallja-e ugyanez az ember Jézus Krisztus példabeszédét, mely az új liturgikus évben, advent első vasárnapján, (tekinthetjük ezt akár a 2000. liturgikus év első evangéliumának is) Márk evangélista könyvéből hangzik el. Tudja-e, eljut-e a felismerésig, hogy ő is egy itt hagyott tanu-jelölt, akinek a Gazda létezéséről (Gyökössy Endre nevezte szívesen Gazdának égi munkaadóját) kell tanuságot tennie az értékek megőrzésével, amit ő rábízott.
Melyek azok az értékek, amelyeket itt hagyott? Katolikus révén mindenképpen saját magával kezdem: jelenlét a szentségekben, a Könyvben és mindenki másban. Itt hagyta mindazokat az ismereteket, melyek nem a Bibliában kerültek rögzítésre és tulajdonképpen folyamatosan közöl ismereteket magáról azokon keresztül, akik különösen kiemelt módon állnak kapcsolatban vele. A Szentév előtt szeretném hangsúlyozni a várakozó értékmegőrzés akarati jellegét: nem elég valami kegyes áhitatban lebegve provokálni mindenki mást, de akaratunkkal, sokszor altató-nyugtató hatásával ellentétben kell ébren maradni. Miért? Egyszerűen azért, mert Ő így parancsolta. Természetesen végig lehet vinni a gondolatmenetet a szeretet, jót akarás állomásain, hogy elfogadjam az Ő akaratát a körülvevő világgal sokszor szemben, mégis a teljes akaratomra szükség van, hogy alva ne találjon.
Könnyű a riasztónak! Nem kell hozzá ember, elég, ha elektromosság, szükség-generátor van, máris megbízhatóan működik éveken keresztül. De nem volt egy emberöltővel ezelőtt és ugyanennyi idő múltán már biztosan más fog ketyegni a zárt ajtó mögött. Egy életen keresztül éber lenni! Ez a feladat! Nemcsak a Szilveszter éjszakájának átvirrasztása, hogy újabb évbe, ezer évbe lépjünk, de legyünk ébren az örökkévalóságba való átlépéshez is.