Bánfalván július 17-én, szombaton d.e. tartották a Kármelhegyi Boldogasszony búcsúját, szép hagyományt elevenítve fel ezzel. Az ünnepség szervezője Ubrankovitsné Igrecz Katalin, aki köszöntötte a megjelenteket, közöttük Bánfalva plébánosát, Sándor Gábort és Németh Antalt, Kópháza plébánosát, a helyi valamint a gödi énekkart.

Korábban már egy riportban Korzenszky Richárd OSB perjellel beszélgettünk a hegyről, mint szimbólumról és mint lehetőségről. Hadd ajánljuk ezt is olvasóink figyelmébe! A bánfalvi környezet ideális alkalom, hogy a hegyre való feljutás közben, ahová a nevezetes lépcső vezet, az azt szegélyező szobrok "modelljei", a szentek nyomán gondolatokat lehessen közölni, elmélkedni, énekelni és imádkozni. Ezt a lehetőséget nagyszerűen használta ki Sándor Gábor plébános, aki a szentek példáját hangsúlyozva vezette a megjelenteket fel a templomhoz, miután mindkét énekkar egy-egy művel (Ave Maria ill. Boldogasszony Anyánk) emelte az ünnep fényét.

Ezt követően kezdődött az ünnepélyes szentmise, mely után a volt kolostor kertjében adott hangversenyt a két énekkar.

A Kármelita Templomban Bánfalván pedig ismét ott lobog az újonnan elkészített zászló, a szorgos munkával ráhímzett jelképeken, gondosan megkomponált ikonográfiáján keresztül hirdetve a zarándokoknak a hegyre települt hit üzenetét: ez a környezet - nemcsak a búcsú napján, de mindenkor - eszköz, lehetőség a "hit hegyének" építésére.