Drávai Pisti okos, kedves egyénisége rányomta bélyegét a táborra. Talán ővele történt a legkevesebb feltűnő dolog, de ahol szükség volt rá, mindenhol ott volt. Ő igazán mindenkivel megszerettette magát és senkivel sem éreztette, hogy többre tartja magát nála. Finomsága és udvariassága sokszor volt szótlan példa a többiek előtt. Napi áldozó volt és ez meglátszott rajta mindenhol. Neki is az önállótlanság a hibája. Ezért volt sokszor terhes Imre számára az egyébként kedves, hűséges ragaszkodása. Őrajta lehetett legjobban észrevenni, hogy hiányzott neki az otthon. Bár nem bántón, mindig látszott rajta, hogy örülne, ha itt lenne anyuka is. Viselkedése túlságosan kislányos. Szeresse csak nagyon szüleit, legyen engedelmes, de ne hagyja kiszolgálni magát! Amilyen önállóan gondolkodik és ítél, olyan önállóan cselekedjék is! Vigyáznia kell még arra is, hogy ne sértődjék meg olyan hamar! Nem kell félnie, ha tréfálkoznak vele, az nem rosszaság, ha érti a viccet! Legyen kicsit bátrabb az emberek, fiúk között.

Rólunk szól a tábortűz

Zotyi most is Imrén csimpaszkodik. Nagyon jó volt őbenne, hogy igyekezett apróság létére is mindenkinek örömet szerezni. Amit tudott, megtett azért, hogy ne legyen terhére senkinek. Kedves modora, szeretetreméltósága sok nehéz helyzetben kisegítette. - Hiba volt, hogy Imre számára szinte terhet jelentett ragaszkodása és a mikor a többiek megmondták neki, ő ezután is Imrén lógott. A szeretetet nem mindig a csimpaszkodás mutatja. Ő már ötödikes, legyen önálló! Nem kell mindenben utánoznia a bátyját sem. Sok közös munkából kihúzta magát és elvárta, hogy a nagyobbak kiszolgálják. Odahaza nagyon kell vigyáznia, hogy nagyon anyás ne legyen és a sok dédelgetés kényeskedővé és kiállhatatlanná ne tegye!

Kotsis Pisti szőkesége szinte világít a tábortűznél. Őbenne nagyon tetszett, hogy bár csaknem új társaságba került, nagyszerűen föltalálta magát. Észrevette, hogy mint a legidősebbre a fiúk közül, rá különösen számítanak és úgy segített, dolgozott és viselkedett, hogy ne csalódjunk benne. Ő is napi áldozó volt és minden bizonnyal nem volt hiába a reggeli erő-merítés az Úr Jézusból. Igen szerencsésen egyeztette össze a komolyságot a derűvel. Teljesen megbízható volt. Rá mindig lehetett számítani. Tábori életünk alatt mindenkivel megszeretttette magát..Hibája talán csak az, hogy néha morgolódott és a kisebbektől is annyit követelt, amennyit maga is megtett. Odahaza neki majd arra kell vigyáznia, hogy az iskolában és másutt is a barátai el ne tántorítság arról az egészséges, szép, komoly útról, amin itt a táborban megindult.

Végül Pötyi jönne, ő azonban észrevehetően jobbnak látja, ha alvónak tetteti magát, mert a fiúknak valószínű elég sok mondanivalója lenne számára. Hiába keltegetik, ő csak szuszog és egész ügyesen megjátssza az alvót. Végül is belátjuk, hogy Pötyi nem kiváncsi a véleményünkre.

Mikiről a fiúknak egyöntetű a véleménye: örülünk, hogy itt volt velünk. Igen jól beleilleszkedett a közösségbe, nem éreztette, hogy ő már középiskolás. Példája, gondolkodása és viselkedése minden táborozó pajtásnak használt.

Fél tíz is lehet már, amikor befejeződik az őszinte óra. Ragyogó nyári éjjel. Az égen ezer csillag, oldalt most bukkan fel a Hold karimája. A síma víztükör megduplázza a csillagokat. Túl a vízen a Badacsony fénykoszorúban. Tücsök cirpel, unatkozó kutya vonyít, csendesen hull a harmat. Felejthetetlen hangulat. Most, hogy így őszintén végignéztünk egymáson és magunkon, úgy érezzük, még jobban összeforrtunk és még jobban szeretjük egymást. Néhány perc csönd, csak a tűz pattog, majd halkan felcsendül az ének:"Búcsút int a tűz..."

Esti ima után Karcsi bácsi újra őrséget rendel, mégpedig egész éjjelre. Halk hangon figyelmezteti az őrséget, hogy komolyan vigyázzanak, mert sok a járókelő. Ha valakit észrevennének a tábor körül, azonnal ébresszék őt és akkor majd elkapjuk az illetőt. Valamelyik éjjel a környéken táborozó győri kiszesek meghúzták a harangot, de amire Karcsi bácsi kibontotta a sátrat és kuiugrott, már elfutottak. Ma éjjel nem tűrünk semmiféle csavargást a sátor körül. Nem valószínű ugyan, hogy szükség lesz rá, de ha kell, riadó lesz és akkor aki akar, jöhet rendet csinálni. Elég álmos a nép, de az őrség hírére mindenki friss lesz. Röfi és Zotyi az első pár, ők mindjárt ki is állnak, a többiek a sátorban még suttogva ígérik, hogyha netán riadó lenne, hát csak ébresszük fel őket, majd ellátják a pacákok baját. Végül is Karcsi bácsinak kell megnyugtatnia népet, hogy valószínűleg nem lesz ám semmi, a riadó csak feltételezés és akkor kerül rá sor, ha valóban baj lenne... Lassan elcsendesül a sátor. Kinn csak Röfi és Zotyi suttogása hangzik, de olyan izgatottan, hogy ki kell nekik szólni a sátorból, hogy hagyjanak aludni bennünket!