CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. november 23., szombat, Kelemen, Klementina napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Lélektől lélekig  

A könyvnyomtatás nélkül nem lett volna reformáció Luther fellépéséből, amit ő - eredetileg - nem is akart.

A könyvnyomtatás nélkül nem lett volna reformáció Luther fellépéséből, amit ő - eredetileg - nem is akart
Amit a reformációnak köszönhet a világ

Illusztrációk sorrendben, október 31-én, a reformáció világnapján: Luther Márton (L.Cranach), U.Zwingl és J.Kálvin (ismeretlen szerző), VIII.Henrik és Rotterdami Erasmus (H. Holbein)

1517. október 31-én dr. Luther Márton ágostonrendi szerzetes, egyetemi tanár és a wittenbergi városi templom parókus lelkésze 95 vitatételt szegezett ki az ottani vártemplom kapujára. A közelgő november 2-i Mindenszentek és Halottak Napja ünnepére ugyanis zarándokok ezrei érkezését várták. Úticéljuk a vártemplom volt, amely a szász választófejedelem gazdag, sok ezer darabból álló ereklyegyűjteményét őrizte, ahol imakéréseiket terjesztették Isten elé a hívők. Így a vitatételeknek biztosítva volt a megfelelő nyilvánosság.

A tételekben Luther Tetzel János dominikánus szerzetes bűnbocsátó cédula árusítási módszere, valamint maguknak a bűnbocsátó céduláknak a léte ellen lépett fel. A pápa iránt a legnagyobb bizalommal nyilatkozott. Ha tudná a pápa, hogy mit művelnek a nevében, bizonyára megtiltaná. A könyvnyomtatás segítségével hetek alatt elterjesztették Luther 95 tételének szövegét a nyugati keresztyénség körében. E nélkül a találmány nélkül nem lett volna reformáció Luther fellépéséből, amit ő - eredetileg - nem is akart.

Három fő iránya terjedt el a reformációnak. A Luther nevéhez fűződő evangélikus, a svájci református, amelynek Zwingli Ulrich zürichi és Kálvin János genfi lelkész volt a meghatározója, végül a VIII. Henrik angol király által kialakíttatott anglikán egyház. Az anabaptista és az unitárius egyházalapítás csak jóval később, a 19. században nyert polgárjogot Nyugat-Európában.

Az egyház megújítása, a Biblia alapjára való visszaállítása volt - a régi magyar szóval - hitújítás célja. Miközben a reformátorok a régi formájára kívánták visszaalakítani az egyházat, valójában a Biblia és az azzal megegyező egyházatyák tanainak felhasználásával modernizálták a kereszténységet. Saját koruk követelményének, gondolkodásának megfelelően alakították.

A reformáció kihívásainak a római katolikus egyház sem tudott teljesen ellenállni. A tridenti zsinat (1545-1563) elhatárolta magát a reformációtól. Az ahhoz csatlakozott egyházakat kivetette magából, de sok korszerű újítást megvalósított. 1962-65 között sem kerülhetett volna sor a II. vatikáni zsinat pozitív kezdeményezéseire a reformáció nélkül.

Megvalósult az evangéliumi vagy protestáns egyházakban az anyanyelvi istentisztelet. A szertartások egyszerűsödtek. Az istentisztelet középpontjába a prédikáció (igehirdetés) került. A pompa mellőzésével, igaz - különösen a református egyházban - a művészet szerepe háttérbe szorult. Viszont anyanyelvre fordították a Bibliát, s számos kegyességi könyvet írtak és nyomtattak ki a nép nyelvén. Az anyanyelvi irodalom fellendült. Magyarországon a 16. században 29 nyomda működött: 28 protestáns, 1 katolikus. Debrecenben 1561 óta van nyomda. Huszár Gál református lelkész, a nyomdász reformátor alapította.

Az iskolázás új lendületet kapott. Már Rotterdami Erasmus, a kor leghíresebb humanista tudósa célul tűzte ki, hogy az embereknek meg kell tanulniuk olvasni, és a Bibliát kell olvasniuk. Négyosztályos ún. nemzeti - valójában elemi - iskolák tömege keletkezett, majd annak elvégzése után a gombamódra nőtt latin iskolák nyíltak meg sokak előtt. Főiskolák, egyetemek nyitották meg kapuikat. A katolikus egyház vagyonának egy részét, az elnéptelenedett kolostorok közül sokat iskolai célra fordítottak a protestáns országokban. Magyarország is az volt. A 16. század végére a katolicizmus csupán nyomokban maradt meg nálunk.

A tudomány nagyot lépett előre. A sok kiművelt emberfő előtt a tudományos vizsgálódás szabadsága is lassan kibontakozott. Új tudományos felfedezések és gyakorlati eredmények, gépek, eljárások születtek. A reformáció tehát a felvilágosodásnak is előfutára volt.

A kálvini felfogás meghirdette az egyháznak az államtól történő elválasztását. Az egyházi hierarchia leépítését már Luther megvalósította. A hierarchia helyére az egyetemes papság elve lépett. Minden hívő ember pap, vagyis egyenlő jogú Isten előtt. Ennek a gyakorlata és a fényes szertartások elhagyása olcsó egyházzá tette az evangélikus, de különösen a református egyházat. Utóbbiban kibontakozott a presbiteri egyházigazgatás, ami a demokrácia egyfajta magvalósulása volt.

A munka megítélésében különösen Kálvin mondott újat. Szerinte nem Isten büntetése a munka az emberen, hanem megbízatás, amivel istentiszteletet végez az ember. Kötelességgé tette a munkát. Az ipari tevékenységet és kereskedelmet felkarolta, arra buzdított. A tisztességes mértékű kamat szedését megengedte, amit addig mereven tiltott az egyház, még a lutheránusok is.

Az ország lakóinak azt is megengedte Kálvin, hogy ellenálljanak a világi felsőbbségnek, ha az törvényellenesen kormányoz. Mindezekkel a modern polgári társadalom és gazdaság kialakulását segítette elő. Ezek nélkül nem bontakozhatott volna ki a modern európai civilizáció sem.

Tönkő Levente



2000. október 27., péntek 00:00


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület