ennek a birtokviszonynak következményei vannak
ennek a birtokviszonynak következményei
vannak
Anno Domini - Tamás István könyve
Anno Domini - Az Úr ... esztendejében. Tamás István könyvének a
latin változat a címe. Mint a szerző találóan megállapítja, ezzel a
címmel nem jelenhetett volna meg korábban a könyve. Nemcsak azért,
mert a rendszerváltozás akkor történt, amikor történt, de a cím maga
egyfajta olyan hitvallás, amely nem volt megengedhető hosszú ideig.
A könyv a változásnak szurkoló kortárs szavaival rögzíti a
tényeket, beszél a kommunista rendszer összeomlását megelőző és az azt
követő évekről.
A történéseket nem érett fejjel megérőknek dokumentumkötet az
"Anno Domini", azoknak pedig, akik felnőttként követhettük nyomon az
eseményeket, emlékeztető ez a gyűjtemény.
S ennek a birtokviszonynak következményei vannak. Hol van itt a
birtokviszony? A latin nyelvben, de furcsa módon elsősorban a
hiányban; a birtoklás hiányában. Mindannyian, akik csak követtük az
eseményeket, ugyanúgy, egymás utániságában éltük a híreket, tudva
tudtuk, mi történik, laikusok és szakértők, de minden egyéni kontroll
és jósolhatatlanság mellett, fenntartásokkal és félelemmel kísérve az
alig befolyásolható eseményláncot.
Tamás István felesége, Udvardi Erzsébet festőművész akvarellje
A lényeg azonban nem ez - Tamás István sok egyéni, mesterien
megírt történettel fűszerezve, naplószerű megfogalmazásban is így
gondolta. A fordulatos és sok humorral megszerkesztett könyv
elolvasása után okosabbak lehetünk. A végső konklúzió ugyanis kimondva
- kimondatlanul a más szemével vizsgált és leírt történések
elmondásával az, hogy a kelet-európai történés emberileg magyarázható,
de nem magyarázható meg. Létezésünk kerete, az idő, és itt az anno, az
év, az esztendő fogalma erre vonatkozik, nekünk korlát, ami határol,
de kapaszkodó is egyben. A tulajdonunkká nem tehetjük az időt -
szerencsére -, mert az Istené. Bármennyire is korlátjai között
tengődünk egy darabig, mégis nem abban, hanem Benne élünk, mozgunk és
vagyunk (létezünk).
Tamás István, ha úgy tetszik, a dolgok elmondása előtt, a könyv
címének elolvastatásával tisztázza saját véleményét, amivel nincs
egyedül a történetírás folyamatában. A cím az a környezet, ahol a
történések - életünk is - zajlott a jelzett időben és zajlik ma is.
Ezt el lehet takarni az aktuális hírek függönyével, de újra és újra
előbukkan, mint lehetőség mindannyiunk számára. Ezt fogalmazza meg a
maga módján a könyv egyik egyszerű szereplője és a másfél éve meghalt
szerző is, akinek könyvét bátran ajánljuk minden érdeklődő olvasónk
figyelmébe.
- DI -
1999. augusztus 13., péntek 00:00
|