Változik a Balatonpart
Változik a Balatonpart
Balatoni anziksz II.
Változik a Balatonpart. Mindenképpen. Bennünk is, akik
másokkal és más környezetben éljük az itt tölthető napokat. Emlékezünk
azokra, akik itt hagytak bennünk ennek a szép vidéknek a közepén,
valamilyen módon árván.
Változik a vidék, mert házak nőnek ki a földből, átalakul miden.
Utoljára éppen a gázt vezették körbe a parton, az északin, hogy minél
kevesebb utcába lehessen tavasz végén, a legnagyobb dologidőben
behajtani. A manőver sikerült, mindenütt keresztben álló és eltévedt
autósok, mérgelődés, keresetlen szavak szállnak, az autószerelőknek
sok munkája akad a futóművek területén. Hiába, a jó nagy magyar
gödrök!
Szombat este misére indulunk Tomajba, útunk a festői szigligeti
egyenesen vezet. Közvetlenül a vasúti kereszteződés után forró
nadrágos, messziről mutatós hölgy áll az útszélen és fel–alá járkál,
láthatóan idegesen, mint aki nagyon vár valakire, aki eddig nem
érkezett.
– Szegény – gondolom és szívtelenül továbbhajtok. Kétszáz méterre
ismét egy egyenöltözetű hölgy, kissé türelmesebben, de hasonlóan
kifestve. Kezd gyanússá válni a dolog.
– Mennyi stoppos – mondom feleségemnek –ennyit még nem is láttam
itt.
Ő rámnéz és együttérzően mondja;
– Hát ennyit valóban nem, de ezek nem hiszem, hogy stopposok.
– Tényleg itt is már a harmadik (–"lantján a dal magára
vall"),ugyancsak félig kinnfelejtett gömbölyebbik féllel a sárga forró
nadrágból, csizma vagy húsz centis sarkú mokaszin, ott lejti
csábtáncát, ahol a legszebb a kilátás a szigligeti várromra. Most
aztán adva van a lecke, melyiket nézzük?
– Csak nem?– nyílik meg eddig zárt elmém a látványra.
– De bizony! – így a válasz. – Hiszen ott voltunk a "premieren",
amikor Győrben a várostábla után torlódtak az ősi foglalkozást űzők a
híd alatt!
– Igen, de azoknak más egyen–bőrszínük volt.
– Más táj, más bőr. De a foglalkozás ugyanaz.
Mint a fecskék a dróton, erre az egyenesre "felfűzve" ott álltak az
"ősi ipar" képviselői "munkára készen", de "parlagon heverve".
Mondhatni költözésre készen.
Persze nem fölöslegesen. Hiszen mögülük a nádasból éhes, nem irtott
szúnyogok vették igénybe rohammal az önkéntes véradói szolgálatot.
Lehet, hogy ezért volt olyan nyugtalan az első hölgy a parti
(party?)soron?
-DI -
1999. július 12., hétfő 00:00
|