Beszélgetés Gömöri János régésszel, Az elképzelt lakótelep, Szanatóriumkertek, Zsilip utcai óvoda...

A Lackner Kristóf Általános Iskola tanulói beszékgettek a  Makó utcai ásatásokról.
E:Sz.: - Mikor volt ez az esemény és hogy történt?
G.J.: - Pontossan 1973 aug. 14.-én kezdõdtek az ásatásokat. A Makó utca régi neve Bécsi utca volt. A Jereván lakótelep helyén akkoriban még csak egy nagy rét volt aminek Ibolya rét volt a neve. Mielõtt elkezdték volna az építkezést, vizsgálatokat kellett végezni, hogy nincs-e a talajban történelmi lelet. Ezeket a vizsgálatokat mi el is végeztük, és észrevettük, hogy néhány helyen a talaj más színû. Különbözõ mérésekkel, ásatásokkal felszínrekerült jó pár lelet. Többek közt cserepek, csontok, szövõszékek, orsógombok, különbözõ sírok, fazekas kemencék, melyekbõl lehetett következtetni, hogy saját terméküket árusították is. A leletek közt legfontosabb a VASOLVASZTÓ KEMENCE volt, mert Magyarországon ez az egyetlen példány. A további ásatások során kiderült, hogy négy falu épült egymásra: 

 - az elsõ falu a rézkorból való, idõszámításunk elõtt körülbelül háromezer éve épült.
 - a második falu a korai vaskorból való, szabálytalan formájú, 3 méter átmérõjû házakat találtak.
 - a harmadik falu Keltáktól származik, idõszámításunk elõtt körülbelül 2600-2500 évvel ezelõtti. Már vas fegyverzetük van.
 - a negyedik falut már a rómaiak építették, idõszámításunk elõtt körülbelül 2000 évvel ezelõtt.  A fluban 3-4 méter átmérõjû házak valtak, melyekben kõkemencéket találtak.
Ezek a falvak nagyon fontosak, mert Közép-Európa egyik legnagyobb falui voltak. Az ásatásokat a Magyar Tudományos Akadémia segítségével végeztük el.
E.Sz.: - Hogyan kezdõdnek az ilyen feltárások?
G.J.: - A talaj megfigyelésével, a gyanúsabb helyeken vizsgálatokat végzünk.
E.Sz.: - Mibõl állnak ezek a vizsgálatok?
G.J.: - Geofizikai felmérés, szondázás, kisebb árkok ásása.
E.Sz.: - Érdekesek ezek a kutatások?
G.J.: - Igen több okból is. Mivel ezeknek a leleteknek nem csak tudományos értékük van, hanem sok más érdekességet is megtudhatunk a régmúltból. Tudniillik a múlt nem csak azért van, hogy csodáljuk, hanem azért is, hogy hasznos információkkal szolgáljon.
E.Sz.: - Lehetséges, hogy találnak még más leleteket?
G.J.: - Igen lehetséges, hogy találunk még leleteket. Azon kívül tervben van, hogy a Jereván lakótelepen valahova egy régészeti parkot építsünk fel a turisztikai forgalom számára.
E.Sz.: - Nehéz a régészet?
G.J.: - Igen is, nem is. Megfelelõ végzettség mindenképp kell, mert a régészet nemzetközi tudomány. Azon kívül bírni kell a terepet, tudni kell rajzolni, fényképezni és mérnöki méréseket végezni.
E.Sz.: - Miért választotta ezt a szakmát?
G.J.: - Tudjátok én Hevesben születtem. Gyerekkoromban hallottunk a barátommal egy régi, titokzatos várról, ami fent volt az erdõben. Elindultunk megkeresni ezt a várat és nagyon tetszett ez a felfedezõ út. Talán akkor döntöttem el, hogy már pedig én régész leszek.
E.Sz.: - Szeret beszélni a régi feltárásairól?
G.J.: - Igen szeretek, jó érzés egy  kicsit visszakalandozni a múltba. A kutatások során az embernek bele kell magát élnie abba a korba, ahonnan a leletek származnak és ez nagyon jó, de az egész szakmában az a legjobb amikor már meg van az eredmény.
E.Sz.: - Köszönjük szépen a beszélgetést.
 

Délután közvélemény kutatásra mentünk barátnõmmel Leilával. Embereket szólítottunk le az utcán és feltettünk nekik néhány kérdést. Voltak akik szívesen, kedvesen válaszoltak nekünk, de sajnos voltak olyanok is akik nem akartak válaszolni.
A kérdések a következõk:   1. Mi a véleménye a Sopron Plázáról?
           2. Mit változtatna a lakótelepen, mi kellene még?
           3. Az Ön családjában vannak-e még régi szokások, hagyományok?
A legegyhangubb választ az elsõ kérdésre kaptuk, a legtöbben negatívnak állították be a most épülõ Sopron Plázát. Sokak szerint nem lesz jó, sokan azt mondták csak "pénz és idõ pocsékolás", mások szerint "ugysem nekünk készül, hanem az osztrákoknak", "káros a környezetére".
Voltak olyanok is, akik viszont bíznak az új áruházban, pl:"így legalább nem jönnek be az osztrákok a városba", vagy " remélhetõleg lemennek az árak a városba". Nekem errõl az a véleményem, ha felépül ez a pláza, a városbéli boltok meghalnak.  egyik ember sem gondolt arra, hogy milyen hatással lehet ez az építkezés az Ikva patakra és a Bécsi-dombra. Kiváncsi vagyok, hogy végeztek-e már környezetvédelmi méréseket.

A második kérdés is érdekes volt: sokan, sõt mindenki gondolt a parkosításra!
"Mindenképp kialakítanék olyan parkot, ahol lelehet ülni, ahol sok fa és sok növény van. Sokan nyilatkozták azt, hogy nincs olyan hely, ahová leülhetnek beszélgetni. Ezenkívül bicikliutat, szórakozó heklyeket, parkolókat és borostyánnal befuttatott házakat szeretnének.
Volt aki áruházat szeretne. Szerintem ezen mindenki egy kicsit meglepõdik, hiszen nagyon sok áruház van a közelben. A lakosság szerint a szemetelés a legnagyobb probléma. Több szeméttárolót kellene kihelyezni az utcákra, játszóterekre, szórakozó helyekhez. A szelektív hulladékgyüjtés is fontos lenne a lakótelep számára.

       Lakatos Leila és Bayer Zsófia
 

Amikor mi diákok 1992 õszén vidáman játszottunk a tóparti fák alatt,  akkor már javában folyt a templom tervezési munkája,  hogy mi okból és, hogy miért pont ide épült, azt Turner Lajos Plébános Úrtól kérdeztük meg.
Az egyik alapvetõ indok az volt - mint majd megtudhatjátok, hogy a Jereván lakótelepen eddig nem volt templom, pedig nagyon sok hívõ ember lakik itt. - a másik indok, hogy az Isteni Megváltóról Nevezett Nõvérek zárdatemplomát vissza kellett adni a rendnek. 1994 október 17.-én kezdõdtek meg a munkák, ugyanebben az évben november 5.-én Szent Imre napján történt meg a templom alapkõ letétele, amit mi diákok is figyelemmel kísérelhettünk. A folyamatos munka eredményeként 1997 augusztus 20.-án ünnepélyes keretek közt felszentelték a templomot. Területét tekintve 3750 négyzetméter, amibõl 883 négyzetméter maga az építmény. A fennmaradó területen a már megkezdett parkosítást, füvesítést folytatják, hogy a tó környékén mind jobban visszaállítsák a természetes életközösséget.
Megtudtuk, hogy hétköznapokon este 6 órakor, ünnepnapokon délelõtt 9 órakor és este 6 órakor vannak szentmisék ahova mindenkit szeretettel vár az Egyház hívõ közössége.
 

Én úgy képzelem el Sopront, mint egy szép, tiszta várost. A házak falán futónövények kúsznak felfelé, az erkélyek roskadoznak a virágoktól. A házak elõtt fák, cserjék, ágaikon fészkek, odúk vannak kihelyezve a madarak számára. Csöndes, nyugodt parkokat szeretnék, és fa játszótereket, ahol sok hely van, hogy a gyerekek kifutkározhassák magukat.

Örülnék, ha az emberek nem szórnák szét a szemetet, nem csúfítanák el a környezetet. Jó dolog lenne, ha ültetnénk gyümölcsfákat: almát, körtét, diót, gesztenyét, cserjéket: kökényt, áfonyát, csipkebogyót, szedret, valamint epret és szamócát.

Az se lenne rossz ötlet, ha a réten, az Ikva-patak mentén fészekodúkat, madáretetõket helyeznénk ki. Arra is gondoltam már, hogy csinálhatnánk egy állat-temetõt, ahová az elhunyt kedvenceinket temethetnénk, hiszen ha az embereknek van temetõjük, akkor lehetne az állatoknak is.

A Szent Imre templom mögötti tónál a padokat meg kellene javítani. Mert már majdnem az összeset tönkretették, valamint a játszóterek egyes hintái, mászókái is javításra szorulnak.

Na és persze a kutyaürülékek is eltûnhetnének, mert majdnem minden lépésnél észrevenni egyet. Jobban tennék a kutyatulajdonosok, ha az állatuk ürülékét lapáttal beleraknák egy zacskóba, majd kidobnák a szemetesbe, hiszen õk sem repesnek az örömtõl, ha belelépnek, vagy beletenyerelnek egybe.

Még nagyon sok mindent fel lehetne sorolni, hogy milyen legyen a lakótelep, vagy hogy milyen ne legyen, de megvalósítani sokkal nehezebb, mivel ehhez mindenkinek a beleegyezése szükséges. Az is lényeges, hogy amit elkészítünk, megvalósítunk, az úgy is fog-e maradni, vagy pedig tönkreteszik, esetleg ellopják, és akkor semmi értelme az egésznek.
De én ezek ellenére arra kérek mindenkit, hogy próbálja meg környezetét, lakóhelyét szebbé, jobbá tenni, hiszen mindenki egy szép, tiszta városban szeretne élni.

              Keledi Kinga
 
 

Október a mérleg hava, nagy szüreti idõszak. Sopronban a szõlõn kívül a szelídgesztenye begyûjtésének ideje. Akinek szerencséje van, az erdõben is jó lelõhelyeket találhat. Ha jókor kel, egész táskára valót szedhet az ízletes barna héjú magból. Kérünk mindenkit, elégedjen meg a földre pottyant gesztenyékkel, és ne tördelje le a fák ágait!
Idén különösen sok gomba terem az erdõben. A jól ismert ehetõ gombák mellett olyan különlegességek is elõjönnek, melyek még a gyakorlott gombaszakértõknek is fejtörést okoznak. A kíméletes, elõrelátó gombagyûjtõ nem tövestõl szedi a gombákat, így védi a gombatelepet. Az ismeretlen gombákat ne gyûjtsünk, hadd éljenek õk is.
 Gyûjtögetés közben figyeljünk a még virágzó ciklámenekre is!
 

Kérdéseinket az üzem vezetõjének Mikó Tibornak tettük fel. Szeretnénk, ha a lakosok tudnák, hogy a város zöldfelületeit:

Kik gondozzák?
A Városüzemeltetési KFT Parkfenntartó Üzeme 629.012 m2 parkfelületet, 420.000 m2  parkerdõt, 39 játszóteret (237 játszószerrel), 612 padot, 4228 utcai sorfát gondoz.
Milyen szempontok szerint?
A Varga Gábor által kidolgozott parkfenntartási terv alapján.
Mibõl pótolják a kivágott fákat?
Mindent vásárolt anyagból pótolnak, a legnagyobb beszállító a szombathelyi Prenor.
Miért nem a városi kertészetbõl?
A városi kertészetet 1997-ben felszámolta az önkormányzat, megszûnt.
A lakosok honnan kérhetnek tanácsot, növényt?
Tanácsadás személyesen, vagy telefonon a Városüzemeltetési KFT Iparkörúti telepén. (telefon:99/345-260) Növényvásárlásra nincs lehetõség, de pl.:1998 májusában 10000 db palántát osztottak ki a belvárosi lakosok között a "Virágos Sopron" akció keretében, és 16.000 db palántát helyeztek el a kandelábereken.
A keletkezett szerves anyagokkal mi lesz?
Komposztálják.
Hol komposztálnak?
A várisi úti volt kõbánya területén, prizmákban.
Hová kerül vissza a keletkezõ komposzt?
A keletkezett földet a virágágyak talajerõ pótlására, parképítésre használják.
Hogyan tartják meg a talaj termõképességét?
A gyepfelületeket fejtrágyázással(mûtrágyákat használnak), a virágládákat tápoldattal kezelik.
Felhívják-e a figyelmet, nevelik-e a gyerekeket a szép zöld Sopron megvédésére?
A parkok területén táblákat helyeznek el, melyek sajnos gyakran esnek áldozatul az emberi vandalizmusnak
.

Mi, soproniak csak alig ismerjük városunk egyik nagy intézményének, az Állami Szanatóriumnak két szép parkját, a várisi útról nyíló szívszanatóriumét (6,13 ha), és a Balf közepén, festõi helyen elterülõ gyógyfürdõ parkot (7,38 ha). (Sajnos a Gyermek szanatórium megszûnt, eladásra vár…)
Pedig érdemes besétálni mindkettõbe: gyönyörûen rendbentartott arányaival, színeivel, formáival békességet sugárzó természet-darabkák!
A sopronit az erdõbõl alakították át: egyharmada csak az ültetett növényzet, a balfit teljes egészében tervek szerint telepítették.
Mégis mindkét helyen sikerült összhangba hozni a természet bujaságát a rendszeretõ emberi elmével. És mindezt a szépet mindössze 4-4 ember tartja fenn - igaz, szakképzett munkások. (A kényszerû létszámcsökkentést ésszerû kisgépekkel ellensúlyozták)
Az ilyen magas színvonalú parkfenntartás titka a jó szervezés, a lelkes, gondos irányítás: Bindesné Hospely Márta kertészmérnök éppen 15 éve dolgozik itt; nem csoda, ha magáénak érzi a rábízott parkterületet.

Követésre méltó ötletei: a különleges fák- bokrok mellé névtáblákat helyeztek ki (ezek még az egyetem botanikus kertjébõl is sokszor hiányoznak!), s ugyancsak táblák kérik a kedves erre járókat: ügyeljenek élõlénytársaikra, gondoljanak késõbbi gyógyulni vágyókra is…

Az õszi avarból komposztot készítenek, amibõl jó táptalaj lesz a tavaszi virágokhoz. Folyamatosan pótolják az elpusztult növényeket, berendezéseket. Nap mint nap ellenõrzik: mi változott mire van szükség. Talán csak az utak, rózsaágyak vegyszerezésével nem értünk egyet, de lehet, hogy a feszített munkatempó mellett nincs más megoldás. Kérjük városunk egyéb zöld területeinek kezelõit, idõnként találkozzanak a gyümölcsözõ együttmûködés, a közös ötletek megvalósítása érdekében.
 

Az egyik legszebb Soproni óvodakert a Zsilip utca sarkán található. Valaha az evangélikus tanítóképzõhöz tartozott, idõs fáit akkoriban ültették.(A szomszédos telken állt lebontásáig a fõépület, melynek patakparti botanikus kertje az oktatást, pihenést szolgálta, és amelynek helyén ma "az évszázad építkezésének" befejezõ munkálatai folynak.)

Óvodás korom óta 1996-ban jártam itt elõször, amikor felmérést készítettünk a kert növényzetérõl, hogy önkormányzati védelemre javasoljuk. ( Sajnos azóta sem védett, sõt már örök árnyékot vet rá a megépült épületszárny.) A Dalos hegyi kilátás és a napsütés helyett ma ezerszemû falak néznek a kis óvodásokra, kárpótlásul néhány tuját kaptak a FÉSZ Rt-tõl.

A különben szép kertet Dominek István fûtõ és kertész ápolja, gondos körültekintéssel, szeretettel. Büszkén mutatja az elválasztott virágoskertet, a kis konyhakertet (gyerekek kezemunkája!) és a már termést is hozó fügebokrokat. A gyepet, a gyümölcsfákat természetesen nem permetezi, mûtrágyázza, mégis bõ terméssel örvendeztetik évrõl évre a gyerekeket.
 A lenyírt fû helyben marad, bekerül a talajba. Nyáron magot hozhat, így mindenütt szép dús a taposás ellenére! A KÖRLÁNC mozgalom támogatásával - a meglévõ gödrök mellé - új komposztálót építenek, s csak a diólevelet szállíttatják el. Aggódva figyelik terebélyes vadgesztenyefájuk sárgulását, az õ lombja is hamuvá válik.

A kertész 13 éve dolgozik itt, már sok mindent ültetett, pótolt. Most is már az utca megnyitására gondol: sûrûbbé kell varázsolnia a sövényt. Munkáját korábban erdész-botanikus feleségek (Dr. Csapody Istvánné és mások), ma Gálos Istvánné és Dr. Gimesi Szabolcsné segítik, irányítják, akik mindig felhívják a figyelmet a természet szépségeire, télen a gyerekekkel együtt etetik a madarakat, mókusokat. A tevékeny környezetvédelem jegyében közösen végzik a legtöbb kerti munkát, de a közös séták, kirándulások is szüntelen lehetõséget adnak arra, hogy már óvodás korban megismertessék a gyermekeket Sopron szépségeivel.

H.O.