miniatúrái semmiképp sem kicsinyített grafikák
miniatúrái semmiképp sem kicsinyített
grafikák
Bartha Árpád brassói művész 99 miniatúrája az
Erdélyi Házban
Bartha Árpád még marosvásárhelyi diákként fedezte fel a
Teleki-téka felbecsülhetetlen értékű könyveit forgatva a középkori
kézírásos kódexek miniatúráit. Az aprólékos kidolgozásban érvényre
jutó magas fokú mesterségbeli tudás és a méret adta
gondolatsűrítés meghatározólag hatottak későbbi művészetére.
Már kiforrott művészként, a grafikai szakmai tudás teljes
birtokában, a nyolcvanas évek közepén tért vissza a kis méretű
alkotásokhoz. Ő maga sorozatát zsebművészetnek nevezi. Egyrészt az
alkotások "zsebben elférnek", másrészt "zsebből"
megfizethető egyedi és eredeti alkotások. Így Bartha Árpád a művészeti
élményszerzést az azt kiváltó művészeti objektum
megszerzésének felkínált lehetőségével teszi teljessé, tudatosan,
már-már küldetésszerűen.
Bartha Árpád grafikus, de miniatúrái semmiképp sem kicsinyített
grafikák. A méretbeli jellemzők adta sűrítés, koncentrált
ábrázolásmód kifinomultan kezelt képi jelrendszert alkot műveiben.
Amint a kódex-iniciálék a hozzájuk kapcsolódó szöveg
leglényegesebb momentumának képi megjelenítései, úgy a valódi
miniatúra a művész gondolatainak egyértelmű és konkrét
megnyilvánulása. Bartha Árpád képeinek címet sem adott: üzenetük
annyira egyértelmű és konkrét. Különféle interpretációk
lehetőségét pedig, a képek sorozatba rendezése zárja ki.
S míg a miniatúrához képest egy szokványos méretű grafikai
alkotáson a figyelmet nagy felületen több forma és erővonal tereli
úgy hogy a lényeg csak a teljes és alapos tanulmányozás után
mutatkozik meg, addig a miniatúra egy alig 20-30
négyzetcentiméteres felületre irányítja a tekintetet, egy nemcsak
méreténél, hanem az ábrázolás tömörségél fogva is sűrített
mondanivalót közvetítve. A miniatúra, nyelvtani hasonlattal élve:
grafika tőmondatban kifejezve.
A kis remekművek méretüknél fogva egész közel kényszerítik a
szemlélőt. Az munkák mesteri voltáról a művészi
kidolgozottságon túl az ábrázolt tárgyak anyagszerűsége is ( kő, üveg,
fa, levél, bőr) tanúskodik.
Bartha Árpád hangulati indítékból született miniatúráira úgy
tekint, mint kedvenc ékszereire. Valóban kincsekként hatnak
A 99 miniatúra értékét dokumentum jellege is meghatározza: a
hagyománytisztelő, egyértelmű értékrendet teremtő, letűnőfélben
levő világot tárja elénk.
Bartha Árpád megnyilvánulásaiban vérbeli művész, az erdélyi
művészet képviselőjének tartja magát.
Vallomása szerint az alkotás lelki boldogsággal tölti el, hivatás-
és küldetéstudatát a művészet művelésén túl annak oktatásában
is megéli. A művészet - szerinte - általános abban az értelemben,
hogy nagyjából ugyanazokat az érzelmeket, érzéseket
közvetíti, hasonló körülmények generálta indulatokat rögzít formákba
évszázadok, -ezredek óta. Mindezen általános
vonásokon a művész egyénisége az, ami átjön. A művésznek folyamatosan
arra kell törekednie, hogy minél több egyéni jelet
vigyen át alkotásaiba.
szöveg és fotó- Tóth Éva
-
1999. szeptember 04., szombat 00:00
|