Borok, szőlészeti és borászati tárgyi emlékek háromszáz négyzetméteren

A III. Soproni Szüreti Napok háromnapos rendezvénye szeptember 15-én a Várkerület 15. szám alatti Soproni Borház avatásával vette kezdetét.
Az eseményen dr. Gimesi Szabolcs polgármester megnyitó köszöntőjét Molnár Tibornak, Sopron Hegyközsége elnökének méltató szavai követték. Keglovich István, a Soproni Bor Útja marketingprogram vezetője hangsúlyozta, hogy a soproni borvidék rangjához méltó hírnevének megteremtésében legfontosabbnak az összefogást, a koordinációt és a marketinget tartja. A Soproni Borút Egyesület nevében Taschner Kurt köszöntötte a résztvevőket.
A borkirálynő megkoronázása és borlovagok avatása méltó környezetben, a szőlészeti és borászati tárgyi emlékek kiállításának helyszínén zajlott.

Balról jobbra: Dr. Tóka József , dr. Gimesi Szabolcs polgármester, Keglovich István

Dr. Tóka József tulajdonos szerint: aki soproni, annak a vérében van, hogy foglalkoznia kell a borral, hiszen valahogyan kapcsolatba kerül vele. Az, hogy borház legyen Sopronban, másnak is volt már ötlete.

- Úgy érzem, nekem sikerült megvalósítanom azt, amit én képzelek el a borházról - mondja dr. Tóka József. - Az a lényege a Borháznak, hogy nemcsak a borokat állítom ki benne, hanem - eszközei révén - magát a borászkodást is bemutatom. Préseket, hordókat, töltikéket és mindenféle eszközt lehet itt látni. A pince nincsen készen, soha nem is lehet, mindig új szerszámokkal, eszközökkel bővítjük, olyanokkal, amelyekhez mi hozzájutunk, vagy amelyeket a soproni borászok - akik érzik, értik, hogy mit szeretnénk létrehozni - felajánlanak bemutatásra. Ennek szép példája, hogy a Lövér pincétől kaptuk a Borház felső részét betöltő kádár felszereléseket, bemutatásra kaptunk nagyon sok szép, régi - huszonöt-harminc éves - muzeális borokat.

A Borháznak a tulajdonos két funkciót szán. Alapvetően azért jött létre a pince, hogy a soproni borokat és borászkodást bemutassa. A 300 éves pince 300 négyzetméterén a soproni borok mellett Magyarország többi borvidékének borai - háromszáz féle - is megtalálhatók, olyan módon összeválogatva, hogy a lehető legátfogóbb képet adják a különböző tájegységek borairól.

- Tisztában vagyok azzal, hogy egy egyszerű vendéglátó egység sokkal jövedelmezőbb lenne, de nem a gyors megtérülésre pályázom - mondja a tulajdonos. Ennek a borháznak olyannak kell lennie, amilyenre az ember nagyon büszke lehet, és én nagyon büszke akarok lenni reá. Természetes, hogy ugyanakkor a befektetésnek meg kell térülnie, de ezt háttérbe helyezem az első funkciójához képest.

Dr. Gimesi Szabolcs, Sopron Város Polgármestere, a Magyar Borvárosok Szövetségének elnöke szerint azért fontos és nevezetes a Soproni Borház avatása, mert Sopron a magyar borvárosok között különleges helyet tölt be.
- Nem azért, mert jobb vagy rosszabb a többinél - véli dr. Gimesi Szabolcs -, hanem azért, mert határmenti lévén, a soproni pincék nem szőlőhegyekben találhatók, mint általában Magyarországon, hanem, a belvárosban, a polgárházak alatt vannak. Minden soproni polgár, gazdagabbak és szegényebbek is, rendelkeztek szőlővel, és a saját házuk alatt tartották a bort, a vagyonukat. A Soproni Borút ezért nem olyan borút, mint a villányi, ahol kilométereket lehet kerekezni egyik pincétől a másikig. Itt a Templom utcától a Szent György utcáig lehet kerekezni, és ez a Borházavatás azért volt számunkra különösen fontos és a szüreti napokhoz illő, mert egy ilyen soproni polgári borospincét - egy polgárházban találhatót - használt fel ahhoz, hogy kialakítsa ezt a Borházat.
Ez a különlegesség a város történelmének megőrzésre méltó sajátossága, ilyen máshol nincsen, ezt támogatandó hagyománynak tartom, és örülök annak, hogy egy ilyenre sor került. Mihelyt anyagi lehetőségei megengedik, az önkormányzat is tervezi, hogy egy ilyen pincét felújítva bormúzeumot rendez majd be. A belvárosban, a Várkerületben szinte minden ház alatt meg lehetne nyitni egy borpincét.
- A Soproni Borház magánvállalkozás, üzleti alapon működik. Az ingatlan tulajdonosa vette magának a fáradtságot meg a pénzt, hogy befektessen, és ő hozta létre ezt a borházat. Kicsit sajnálom, hogy nem az önkormányzat volt az első, amely egy ilyet létrehozott, de azt gondolom, manapság a magánkezdeményezéseké a jövő, ők sokkal rugalmasabbak, és kevésbé ismernek korlátokat, mint maga az önkormányzat. Tehát ilyen szempontból én azt hiszem, hogy a város el tudja fogadni ezt a magánkezdeményezést.

Arról, hogy a borvárosok között Sopronnak milyen szerepe van, dr. Gimesi Szabolcs elmondta:

- Amikor a borvárosok összefogásának kérdését kezdtük menedzselni, Sopron borváros jellege kevésbé volt meghatározó. Azokon kívül, akiknek szőlőjük volt, kevesen tudták, hogy Sopronnak ezen a téren milyen értékei vannak. 1996-ban irányítottuk a figyelmet az itteni komoly borászati hagyományokra, eredményekre és értékekre. Érdekes módon azok is, akik akkor már előbbre jártak, és rengeteg nagyszerű ötletet valósítottak meg - Eger, Szekszárd , Villány - egy kicsit irigykedve tekintenek a városra, mert ez a város ebben a tekintetben lendületbe jött.
Jelentősnek tartom, hogy most már negyedik éve - az én elnökségem révén - a város a borvárosok székhelye. Úgy tűnik, hogy míg a többiek bizonyos tekintetben, ötletek tekintetében lendületet vesztenek, Sopron most jön lendületbe. Én most azt szeretném tudatosítani, hogy Sopron, borvárosi jellegéből adódóan és a borvárosok szövetségének székhelyeként lett - elsőként a nem uniós államok területéről - az európai borvárosok hálózatának tagja. Ezt én bordiplomáciánk egyik komoly eredményének tartom, de egy kisebb vonulatban, egy kisebb körzetben szeretnék még egy bordiplomáciai lépést elérni: szeretném, ha a burgenlandi borvidékek tudomásul vennék, hogy a ruszti borvidék és a közép-burgenlandi úgynevezett blaufränkischland között a soproni borvidék a hiányzó láncszem.
Azt szeretném elérni, hogy az egész nyugat-magyarországi borvidék - benne a most már Kőszegig terjedő soproni - a közép-burgenlandi és a ruszti egy egységként szerepeljen Európában. Régiók Európájáról beszélünk. Azt gondolom, hogy ez egy bor-régió, és azt szeretném elérni, hogy ez hivatalosan ki is nyilváníttassék.

szöveg és fotó Tóth Évaezt a magánkezdeményezést.

Arról, hogy a borvárosok között Sopronnak milyen szerepe van, dr. Gimesi Szabolcs elmondta:

- Amikor a borvárosok összefogásának kérdését kezdtük menedzselni, Sopron borváros jellege kevésbé volt meghatározó. Azokon kívül, akiknek szőlőjük volt kevesen tudták, hogy Sopronnak ezen a téren milyen értékei vannak. 1996-ban irányítottuk a figyelmet az itteni komoly borászati hagyományokra, eredményekre és értékekre. Érdekes módon azok is akik akkor már előbbre jártak és rengeteg nagyszerű ötletet valósítottak meg - Eger, Szekszárd , Villány - egy kicsit irigykedve tekintenek a városra, mert ez a város ebben a tekintetben lendületbe jött.
Jelentősnek tartom, hogy most már negyedik éve - az én elnökségem révén - a város a borvárosok székhelye. Úgy tűnik, hogy míg a többiek bizonyos tekintetben, ötletek tekintetében lendületet vesztenek, Sopron most jön lendületbe. Én most azt szeretném tudatosítani, hogy Sopron, a borvárosi jellegéből adódóan és a borvárosok szövetségének székhelyeként lett elsőként - a nem uniós államok területéről - az európai borvárosok hálózatának a tagja. Ezt én a bordiplomáciánk egyik komoly eredményének tartom, de egy kisebb vonulatban, egy kisebb körzetben szeretnék még egy bordiplomáciai lépést elérni: szeretném ha a burgenlandi borvidékek tudomásul vennék, hogy a ruszti borvidék és a közép-burgenlandi úgynevezett blaufränkischland között a soproni borvidék a hiányzó láncszem.
Én azt szeretném elérni, hogy az egész nyugat-magyarországi borvidék - benne a most már Kőszegig terjedő soproni - a közép-burgenlandi és a ruszti egy egységként szerepeljen Európában. Régiók Európájáról beszélünk, én azt gondolom, hogy ez egy bor-régió és azt szeretném elérni, hogy ez hivatalosan ki is nyilváníttassék.

szöveg és fotó Tóth Éva