Olyan kottákból játszunk, amelyek gyakorlatilag a kézirattal azonosak.

Fertődi beszélgetés Kalló Zsolttal, a Capella Savaria barokk együttes művészeti vezetőjével.

Fertőd meghatározó látványossága az Esterházy-kastély. Hármas tagolású, kővázák díszítette kovácsoltvas kapuja, a kapuhoz ívesen hajló földszinti szárnyak, a főépület íves karú, kétmenetes lépcsője, a szökőkutak, kővázák, lámpást tartó puttók - a barokk építészeti műremek minden eleme - fellelhető.

Köztudomású, hogy a hely a korszak zenei életében - Joseph Haydn munkásságának köszönhetően, aki leggazdagabb alkotó éveit töltötte az Esterházy-udvarban - jelentős szerepet töltött be.

E pazar és méltó környezetben Fertőd Város Önkormányzata és a Fertődi Zeneiskola hangversenysorozattal ünnepli a Millenniumi Évet. A régmúlt időket itt nem megidézni, hanem átélni lehet, mint legutóbb, a Zene Világnapján szombathelyi Capella Savaraia - Muffat, Vivaldi, Corelli, Bach, valamint Haydn, Mozart műveket tolmácsoló - hangversenyén. A tizenkilenc éve , Németh Pál vezetésével alakult barokk kamarazenekar ma, Kalló Zsolt koncertmester irányításával többnyire a barokk kor - a XVII-XVIII. század rendkívül széles repertoárral rendelkező - muzsikáját játssza.

Barokk környezetben barokk zene. Hogyan hat a muzsikusra a fertődi kastély barokk hangulata? Ezekről beszélgetünk Kalló Zsolt koncertmesterrel.

Az együttes megalakulásakor a korhűségre való törekvés újdonságként hatott. A zenészek az eredeti hangszerek után komoly kutatást végeztek. Céljuk az volt, hogy a barokk kor zenéjét a lehető leghitelesebben tolmácsolják.

Ennek egyik útja, hogy eredeti hangszereken, illetve azok kópiáin játszanak.

- A vonós hangszerek: a hegedűk, a brácsák és a csellók, a bőgő is mind eredeti, kétszáz, kétszázötven éves hangszerek - magyarázza Kalló Zsolt koncertmester. A fúvós hangszerek nem lehetnek eredetiek, vagy csak nagyon ritkán, ezek többnyire - a múzeumokban fellelhető eredeti darabokról készült - kópiák. Ilyen a barokk fuvola, oboa, fagott, amelyeken nincsen billentyűzet. A modern hangszerek tele vannak fémmel, amelyek könnyítik a játékot, a barokk fúvós hangszereken ezek a fém alkatrészek segítette hangfogások hiányoznak.

A barokk vonós hangszereknél nagyon fontos a húrok vastagsága. Többnyire a fölső kettő bélhúr, ezeket juh, vagy marhabélből fonják. Különleges hangzásuk van.

- A másik fontos dolog a zeneművek megközelítése. Nagyon sok kottakiadó különböző instrukciókkal látta el a partitúrákat. Sokan önkényesen beleírtak saját tetszésük szerint. Mi úgy tartjuk helyesnek, hogyha a szerző által kézzel leírt kottából próbálunk közelíteni a zene felé. Számunkra rendkívül fontos, hogy olyan kottákból játsszunk, amelyek gyakorlatilag a kézirattal azonosak.

- A barokk muzsika hiteles tolmácsolásánál szintén fontosnak tartjuk az előadói hagyományokat. A tizenkilencedik században barokk zenét nem játszottak - addig, amíg Mendelssohn fel nem fedezte a korábbi korok zenéjének értékeit. Így a barokk zenét a romantikus korban kezdték el újra játszani, romantikus stílusjegyekkel. Az előadás módjára vonatkozó szabályokat hiteles írásos kordokumentumok tartalmazzák: Quantz fuvola-, Leopold Mozart hegedűiskolája. Ezek kutatása a század közepén - az 1950-es években - kezdődött, főleg Hollandiában, és onnan vezetett Kelet-Európa felé is ez a vonal, amelynek mi is képviselői vagyunk.

Ezért korhű előadásnak is mondják, amit művelünk. Igazán nem mondhatjuk magunkat korhűnek - a modern kor embere azért tud nagyon nehezen autentikusan játszani, mert a barokk emberének életfilozófiáját nem tudja átvenni.

A hitelességhez - Kalló Zsolt szerint - nem tartozik hozzá a korabeli öltözet.

- A zenének önmagában is hatalmas az ereje. Anélkül kell hatnia, hogy maskarába öltözne az előadó. A zenének a fülön át az ember szívét kell megérintenie, nem a szemét.

Azok az eszközök, amelyekről beszéltünk - a korhű hangszerek, eredeti kották, előadásmód - mind eszközök. A legfontosabbnak azt a lelki és szellemi hozzáállást tartom, amelyben megszületik egy darab. Egy koncert élményét a jelenlévő művészek lelki kisugárzása határozza meg.

Kalló Zsolt vérbeli muzsikus, hiszen arra a kérdésre, hogy számára ki a legkedvesebb zeneszerző, nem tud választ adni. A zene az újra és újra átélt időtlen pillanatok művészete, ezért a zenésznek mindig az a legkedvesebb, amit éppen játszik.

A pillanat varázsa pedig csak a koncerten, a zene által tud megszületni.

A Fertőd Város Önkormányzata és a Fertődi Zeneiskola szervezte következő hangverseny 2000. november 14-én, kedden lesz a Fertőd- Eszterházi Szent Kereszt Római Katolikus Templomban. Jónás Krisztina (ének) és Kónya István (lant) egyházzenei hangversenyének műsorán Cl. Monteverdi, A. Grandi, G. Frescobaldi, H. Schütz, H. Purcell és G. Carissimi művek szerepelnek

szöveg Tóth Éva fotó: Németh Béla

címlap

zóna

archívum