|
... az igazság birtokosa és elszenvedője...
... az igazság birtokosa és
elszenvedője...
Honnan van, mivé lett?
Már az újságolvasók is tudnak róla: az egészségügynek
(fekvőbeteg-ellátásnak) szétosztott alig több, mint két és fél
milliárd forintról ellentétes megnevezések és még ellentétetesebb
felhasználási szándékok jelentek meg a médiában.
Kulturált módon nyilatkozott a miniszter, aki többletbevételről és
a beteggel foglalkozók bérbeli juttatásáról beszélt, és határozott
hangon, de nem mutogatva nyilatkoztak a kórházigazgatók, akik a
tavalyi évi működési fedezet elvonásáról és annak töredékes
visszajuttatásáról, a tartozások törlesztéséről mondtak véleményeket.
A pénzre nincs ráírva, hova szánták, az azonban ellenőrizhető, hogy
mire költötték. Az éppen sztrájkolni akaró "középkáderek" elé ezt az
ellenőrzési lehetőséget tárta a Soproni Erzsébet Kórház igazgatója is.
Nem mintha ez a látvány csökkentené a nővérek és beteghordók
zsebének ürességét és a képzelethez hasonló feszességűre tömné az
orvosokét. Egy ország egészségesebbik fele (van ilyen?) a
vasutassztrájk idején nem igen törődik ennyi pénzzel. Nálunk egy ember
is tud ennyit büntetlenül sikkasztani. Valaki azonban - úgy gondolom -
nem tudja, miről beszélt.
A legszerényebb kérdések, melyek felmerülnek az olvasóban, a
következők. Miért provokál a miniszter, miért akarja egymásnak ugratni
az orvos-igazgatókat és a középkádereket? Esetleg nem tudja, miről
beszél és mások "húzták csőbe?" Hogyan juthat el egy egészségügy
odáig, hogy a megőszült főorvos megkérdezi a fiskálist, hogy
kezelheti-e tovább a beteget, mert már "túl sokba került", vehet-e fel
beteget, mert "túllépte a keretet". S a fiskális válaszol: először
megnézi, hogy valósak-e a kiadások, és ha a főorvos és osztálya nem
"akarta átverni őt", akkor majd finanszíroz. Addig pedig a kórházban
gyűlnek a kifizetetlen számlák, és már egyáltalán nem az a kérdés,
hogy lesz-e fizetésemelés, hiszen, ha nem lesz áram, nem lesz
gyógyszer, akkor igazán költői a kérdés, hanem az, hogy lesz-e kórház,
lesz-e benne beteg és lesz-e kinek fizetést emelni? Hol van annak az
ágazatnak a finanszírozása, ahol a vizeletes edényt egymás kezéből
kapkodják a betegek és sk. elöblítve használják folyamatosan?
Hol van a teljesítményarányos finanszírozás ott, ahol a
létminimumot alulról súroló nővérek elé a tíz-húszszoros jövedelmével
rendelkező nyugatot állítják, amikor az erkölcsi tartást a talpuk alól
duplán kihúzott (szocializmus és vadkapitalizmus) alap nélkül
szeretnék elérni. Csinálták negyven éven keresztül, de legalább
egyenlő szegénységben, lehetőség nélkül, most már betelt a pohár
(igen, ez is, az is). "Tud úszni?"- kérdezte Hofi nem is olyan régen.
"És ha megfizetem?"
Egy dologról hallgat mindenki: ilyen információk után (és amit
jószomszédsági alapon még beszerez) a beteg milyen sansszal, milyen
lelkiállapotban megy be a kórházba? Mert a forintok, fillérek és
erkölcsi megfontolások végén - mellékesen - ott lóg "a beteg" is,
akiért az egészet kitalálták. Akinek az átkosban semmivé lett fillérei
után újra kell építenie a saját ellátását, szigorúan hoci-nesze
alapon.
- DI -
2000. február 02., szerda 00:00
|
