A sorszámozás értelem szerint nem a 0. (nulladik)-kal, hanem az 1. (első)-vel kezdődik, amit így írunk: "1."
Ennek szellemében:
- Egy újság, folyóirat legelső száma az 1. évfolyam 1. száma és nem a 0. évfolyam 0. száma. Így
- Az első év sem 0. év, az év első hónapja a január sem a 0. hónap, és január első napja az elseje sem a 0. nap, hanem jan. 1. Az első 10 nap elsejétől tizedikéig ("1." - "10." -ig) bezárólag tart. Az év 12 hónapja is az 1-tôl a 12-ig tart. Az első évtized az 1-tôl a 10-évig, az első évszázad az 1-tôl a 100-évig, az első évezred 1-tôl az 1000-évig. A 20. évszázad, amelyben még vagyunk 1901. jan.1-tôl 2000. dec. 31-ig tart. Ennek szellemében a második évezred 1001. jan. 1-tôl 2000. dec. 31-ig tart, így az ezredforduló - véleményem szerint - a 2000. dec. 31-rôl a 2001. jan. 1-re virradó éjszaka van, a harmadik évezred pedig 2001. jan. 1-gyel kezdődik.

A számítástechnikában a sorozat kezdő tagjának indexértéke valóban 0, s valóban az első tízes csoport a 0. indextől a 9. indexig tart. Az évek számlálása azonban nem számítástechnika. A számítástechnika problémája a 2000. évvel pedig nem az ezredforduló értelmezéséből, hanem az évszámok meggondolatlan tárolási módjából ered. - Nullszériáról beszélnek pl. a gépgyártásban, ami azonban nem elsőt, hanem próbagyártást jelent. - Mai gyakorlatunkban a nap is a 0. órával kezdődik, de az ókorban, amikor még nem voltak óraszerkezetek, nem beszéltek nulladik óráról, hanem a nappal és az éjszaka 1. és további óráiról.

A Szentatya az ezredfordulóra jubileumi szentévet hirdetett. Ez 1999. karácsonyától 2001. húsvétjáig tart. Ezzel a jubileumi szentévvel azonban nem a 3. évezred első évét, hanem a 2. évezred utolsó évét ünnepeljük, megváltásunk 2000. évét. Aki eléggé jártas az ünneplés kérdésében, az tudja, hogy az ószövetségben minden 7. év volt a sabbath év, a nyugalom éve, a jubileumi év pedig az 50.-ik volt, a 7 x 7 éves ciklust befejező év. Így mi is a jubileumot, a 2000. évet, mint a második évezred utolsó évét ünnepeljük, és nem mint a harmadik évezred első évét. Szintén az ószövetség idejéből származó hagyomány, hogy a hét első napja, a teremtés napja a vasárnap, a hét hetedik napja pedig, a szombat, a nyugalom napja. Ezen nem változtat az, hogy a mai közgondolkodás a vasárnapot a hétvégéhez csatolja, és a hétfőt tartja a hét első napjának, hiszen az egyházi szóhasználatban a hétfő latin neve ma is: feria secunda (azaz második nap).